Csak olyan írjon, aki segíteni tud, tisztában vagyok mindennel?

Hát köszönöm, de nekem tényleg csak heti vagy kéthetente egy lenne, mert csak akkor vagyok egyedül itthon, meg lehet hogy ha elsőnek megtapasztalnám hogy milyen érzés, abba is hagynám.

Az a baj, hogy én nagyon szigorú vagyok magamhoz, tőlem nagyon sokat várnak el mind tanulás, mind sport és mind munka téren, diplomás szüleim vannak, nem nagy képűségből, de jól állunk anyagilag, azért is tudom tartani a diétát, mert megvan hozzá itthon minden alapanyag, csak hogy anyukám nem annyira figyel az étkezésre, apukám se annyira-szóval ezt úgy kell érteni, hogy esznek sok zöldséget, gyümölcsöt, kölest, magvakat, húst, halat, de mellette ott a fagyi, csoki, sütik, kekszek.

Mindig sok étel van itthon, én szoktam főzni esténként, de sokszor csak magamnak mert ők nem eszik meg, és ilyenkor anyu külön főz maguknak, de engem is mindig beleszámol, szóval nem csak pontosan 2 adag van.Vasárnap is volt halászlé, na abból ettem 2 nagy tányérral, hogy jóllakjak. De a második ököszem, mákos-meggyes és túrós-mazsolás rétes volt, 3 nagy tepsivel, az az illat, Úristen, annyira jól nézett ki, de megálltam.Egyik nap vörösboros marhapörkölt volt nokedlivel, pörköltből ettem, de hogy őszinte legyek a nokedlit ettem volna külön. Szóval fura helyzet, a házi úgymond "rosszabb" kajákra vágyok, krumplis tészta, mákos tészta, tojásos nokedli, spenótfőzelék, bundás kenyér, melegszendvics, vajas kenyér lekvárral, tudom, hogy ez szörnyű, talán azért van ez, mert mi régen szegények voltunk-11 éves koromig, és akkor nagyon sok ilyen étel volt, sütőben sütött krumpli tejfölös hagymával, zsíros kenyér lila hagymával, pirított zsemlemorzsa meggybefőttel, főtt rizs reszelt sajttal, aztán mikor anyu megszerezte felnőttként a diplomáját,akkor sikerült jobb anyagi helyzetbe kerülni, apunak hiába volt diplomája, nem bírt elhelyezkedni, de most fordult a kocka, 5 év alatt rettentően felfejlődtünk.

Azért is várnak el tőlem annyit, mindig mondják, hogy nem akarják, hogy ilyen sorra kerüljek és ennyit kelljen szenvedni.

Amúgy 17 éves vagyok, csak az a baj, hogy elfelejtik, hogy én élni szeretnék, mást csinálni, nem egy egyetemen jogot, közgazdaságot tanulni majd, jövőre érettségizem, és olyan iskolát néztek ki, amitől már most rosszul vagyok. És nem értik meg egyszerűen, mindig mondják, hogy higgyem el, muszáj, meg így fogok előre jutni, meg hogy ha van diplomám könnyebb lesz, több pénzt keresek, de én ezt nem bírom mindig megfelelni.

Na bocsánat eltértem a tárgytól, szóval nem vagyok buta, heti vagy kétheti 1 alkalom lenne, semennyivel nem több, ápolt vagyok, fogaim nagyon szépek, ápoltak, tudom hogy lemarja a zománcot, én egészségesen élek, rendszeresen járok orvosi ellenőrzésekre, egészséges vagyok, igaz, kis szívproblémáim vannak-szívritmus zavar, de az orvos azt mondta, hogy azért is alakult ki, mert túlságosan megakarok felelni mindenkinek.

Amúgy 170cm és 65kg vagyok, ez az 5 kg mehetne le, kicsit narancsbőrös, striás is a bőröm, kenegetem, de csak kifehéredett nem csinál semmit se.

Bocsi, hogy ilyen hosszú lett.

Amúgy ezt senki sem tudja, sose mondtam el senkinek se, hogy mit érzek.