Van bizalmatok az élelmiszeripar termékeihez?

a felvágott az kell. nemlehet csak salátán élni. és a sajt is elég fontos, ha úgyvesszük. mi a húst piacon vesszük, a zöldségeket stb-ket meg tesco-ban.

konzerveket nemfogyasztunk.

Felvágottból csak a színhúsos dolgokat vesszük, illetve néha-néha egy kis kaiser vagy gyulai májast. Ezen kívül megveszem a csirke vagy pulykamellet, vagy sertéscombot és fűszerezve egyben lesütöm. Amikor kihül (általában másnapra) vékonyra szeletelem, ezt tesszük a kenyérre. Ugyanígy szoktam házi kenőmájast készíteni: kevés zsírban(! muszáj, az olaj nem dermed meg) sok hagymával lesütök fél kiló csirkemájat, ha kész, jól befűszerezem, a hagymás zsírral pépesítem és kimosott vajasdobozban a hűtőbe teszem. Mennyei és legalább ilyenkor tudom, hogy mit eszünk!

Készételt sosem veszünk.

Azért vannak dolgok, amiket már én sem tudok (nincs energiám) kikerülni: pl. gyümölcsjoghurtok, kolbászok, szalámik, száraztészták, leveskocka, szörp, pudingpor,stb-stb.) Erre szoktuk mondani, hogy valamitől meg kell halni :=)

Igen, az igaz, hogy a mai körülmények azt nem igen teszik lehetővé, hogy teljesen magunknak készítsük a táplálékunkat. Ez az egész kompromisszumok sorozata, de legalább induljunk el a felé, hogy valós kajákat (is) együnk! Ennyit tehetünk, és ahogy látom, ezt te megteszed.

Ma pl. nálam ez volt a vacsora: Brokkoli mikrosütőben párolva, és mellé olajban lesütve krumpli, sárgarépa és a brokkoli csumája. Teljesen jó és elég laktató is volt, és nem kellett készkaját ennem. Ilyen apróságokon múlik, bár van olyan is, hogy nekem sincs még ehhez se kedvem. Minden esetre mióta ilyen kajákat eszek, nagyon látom magamon a változást. Sokkal energikusabb és ellenálóbb vagyok, nem vagyok megfázva, és jók a laboradataim is. Korábban mindez nem volt egészen így.