A lányom bulimiás. Ki tud segíteni, mit tegyek?

Szerintem kísérd el pszichológushoz. Ő érti a dolgát.

Remélem sikerül rábeszélned a lányod, mert tudod, segíteni csak azon lehet aki hagyja/kéri.

Sok sikert!

Vid el a helyi nevelési tanácsadóba ott van ingyenes pchiológus és tovább tud küldeni a mefelelő helyekre.

Ne csinálj az étkezésből problémát otthon mert minél inkább elörteted annál jobban bele merűl.

[link]

Pszichiáterhez vidd. A pszichológus max. beszélget, a pszichiáter orvos, aki tud akár gyógyszert is írni.

végzős orvostanhallgató

Szerintem úgy tudsz neki a leginkább segíteni, ha érezteted vele, hogy mellette állsz, és mélyen átérzed a problémáját. Fontos, ha azt érzi szereted,és félted, és nem szabad azt éreztetni vele, hogy milyen rosszat csinál, és, hogy ez ,,bűn". Figyelj oda nagyon rá, ezt ő is igényli, de ne szidd le érte, ha csinálja is, mert akkor annál rosszabb lesz neki. Próbálj szép finoman közeledni felé, sokat beszélgetni vele, próbáld rábeszélni,hogy keressetek segítséget (pszichológust) De addig is tényleg az a legfontosabb, hogy azt érezze védelem, odafigyelés szeretet veszi körül. Sok sikert kívánok a bátorításhoz, és teljes szívemből kívánom, hogy gyógyulgasson!

egy szintén evészavaros 16 éves lány

Tisztelt Szülő!

Valószínűleg a "végzős orvostanhallgató" nem végzős orvostanhallgató. Sokkal többet tud segíteni egy pszichológus, mivel a bulímiának lelki eredetű okai vannak, amit személyes meggyőződésem, tapasztalatom és ismereteim szerint sokkal könnyebben tud kezelni egy pszichológus.

Az evészavaroknak sokszor áll az a hátterében, hogy a tinédzserek rossz tapasztalatokat fűznek az evéshez. Ilyen például, ha a család veszekszik vacsora közben vagy érzékeny témát említenek, a gyermek rossz jegyeit beszélik meg stb. Ez nem az evés idejére tartozik. Amennyiben sikerülne megszervezni, hogy a család együtt egyen, és az evés békés, JÓ dolog legyen, sokat lehetne segíteni. Mindenesetre a kiváltó ok nem biztos, hogy ez, ez mindössze az esetek egy részénél van így, de nagyon sokszor okozza ezt.

Lányának nagyon nehéz elviselni a mostani állapotát, valószínűleg nagyon nehéz kort él át. Segíthet neki, ha megpróbálja közelebb hozni őt Önhöz, és próbáljon meg (-tudom, hogy nehéz, de sokat segít) nagyon elnéző, toleráns, és megértő lenni vele. Mindenképpen szüksége lenne egy jó pszichológusra is.

Az alábbi címen kérdezhet egy szenvedélybeteg-tanácsadótól, akinek egyik fő szakterülete a bulímia: [link]

Jobbulást kívánok lányának!

Dr. Dav!

Én sem vontam kétségbe a végzettségét. Ön se tegye.

Egyébként:

"

Az evészavarok kezelésében a legelső lépés, hogy megtaláljuk azt, aki segítségre szorul, ugyanis a legtöbben titkolják és tagadják problémájukat. Ezután jön az egyik legnehezebb lépés: az evészavarral küzdő fiatal motiválása és annak elfogadtatása, hogy kezelésre van szüksége. Ebben a családnak van nagy szerepe, hiszen aki éppen benne van a betegségben, nem képes reálisan megítélni, hogy állapota mennyire súlyos. Az enyhébb zavarok kezelése járóbeteg-ellátás formájában is sikeres lehet...

„A kezelésben gyógyszereknek és a pszichoterápiáknak egyaránt szerepük van. Az előbbiek között a depresszióellenes gyógyszerek emelendők ki, ezek bulimiában hasznosak, de megfelelő pszichoterápiás ellátás mellett alkalmazva.

"

forrás: [link]

Gyógyszereket csak orvos írhat fel tudomásom szerint. Szóval a pszichiáter és pszichológus közös munkája a kezelés.

végzős orvostanhallgató

Kedves Végzős Orvostanhallgató!

Elhiszem, hogy Ön végzős orvostanhallgató, mindössze azt találtam érdekesnek, hogy azt írta, hogy "a pszichológus max. beszélget". Mint ahogy a második válaszában kifejtette, az eredményes kezelés pszichoterápiából és gyógyszeres kezelésből áll. Ez viszont ellentmond az első válaszának. Szerintem a pszichoterápia gyógyszeres kezelés nélkül bulímiánál érhet valamit, de fordítva nem. /Bizonyára megtanulta, hogy a bulímiát nem (kifejezetten egy) biokémiai zavar okozza, ezért a kiváltó okot NEM kezelhetjük gyógyszeresen. Ha Maga valóban végzős orvostanhallgató, amiben nem kételkedek, akkor ezt Maga is belátja/.

Bocsánat az OFF-ért.

És természetesen egyetértek, hogy a legideálisabb kezelés a komplex kezelés, amely pszico- és gyógyszeres terápiából áll.

Jobbulást!