Milyen érzés vaknak lenni?

Őszintén? Sz@r. Én nem teljesen vagyok vak, látok fényt, sötétséget és foltokat, de így is borzalmas. És most nem sajnáltatni akarom magam. Még én sem tudom elképzelni hogy milyen lehet teljesen vaknak lenni. Nem is akarom elképzelni...

Persze, az ember "hozzászokik" hogy így kell élnie.

Szinte minden téren le vagyunk korlátozva. Sport, művészet, vagy tényleg bármi.

Sokkal több energiát kell belefektetnünk dolgokba, mint egy látónak. Persze, meg lehet találni azokat az apróságokat, ami kicsit könnyíti a helyzetünket.

Megpróbálom kicsit tagolni a dolgokat. Lehet hogy furán fog sikerülni :D

a saját szemszögemből: (egy tinilány szemszögéből)

Szinte minden a látóknak szól. Nagyon sokmindenből kimaradunk úgymond. Aki nem látott soha, semennyit, csak elképzelni tudja a dolgokat. Az pedig nem ugyanaz mintha látná őket. Én kisebb koromban láttam színeket, formákat is. Ez nagyon sokat segít, mert emlékszek rájuk.

sport:

Hát... én mindig is olyan voltam, aki nem kért a tipikus vakoknak szóló sportokból. Ezért most lehet hogy páran elítélnek...

Ezeken kívül nincs túl sok lehetőségünk. Legalábbis versenyszinten nem.

Én például lovagolok. Itt az oktatómra, a lóra, és a látásmaradványomra vagyok utalva. És nem árt arra is figyelnem, hogy mikor merre kell menni. Be tudom határolni, hogy mikor éppen hol vagyok a pályán. És persze érezni kell a lovat.

Szeretnék táncolni is, de ott még nem tartok hogy oktatót találtam volna. Kevesen vannak, akik vállalnának pl. vakot. Sokat kell keresgélni.

Művészetek:

Valamilyen szinten tudok rajzolni. Egy adott tárgy letapintása vagy elképzelése után többé-kevésbé sikerül lerajzolnom. Úgy szoktam képben lenni amikor rajzolok hogy éppen hol tartok, hol melyik vonal van, hogy pl. műszaki rajzlapra jobban rányomom a ceruzát (főleg grafit) és utána ki tudom tapintani a vonalakat. Vagy zsírkrétával rajzolok. Azt is lehet érezni

Gyurmázni, agyagozni is tudok. Ez sok vaknak az erőssége, mert tapintás után le tudják modellezni a tárgyakat.

A festés nem megy, mert ott nem tudok taperálni a papíron.

Zene:

Hangszeren mi is tudunk játszani. Én például zongoráztam és furulyáztam. De ismerek olyan vakot aki dobol vagy gitározik.

Az ilyen szintű és kiterjedésű zenei karrier építésében sincsenek számunkrakülönösebb nehézségek. Viszont ha valaki más irányba szeretne vakon elindulni, ott már el kell gondolkozni pár dolgon, hogy menni fog-e.

Ezt értem a normális, élhető mai zenei iparra. Mert ha belegondolunk, egy videoklipet érdekes lenne végignyomni így.

Háztartási feladatok

Én igazából szinte mindent megcsinálok, mint a vakok nagy töbsége.

Mosás, mosogatógép rámolás, porszívózás, ruhahajtogatás, mosogatás, portörlés, seprés gond nélkül mennek.

ruhák felismerése és stílus

Nem egy ember volt, aki megkérdezte hogy "ki segített kiválasztani a ruhádat?" Én. Azt elmondhatom, hogy tudom hogy melyik színhez mi illik, vagy éppen milyen fazonhoz mit ne vegyek fel. Ha mégse vagyok biztos magamban, kikérem pl. a család véleményét.

A ruhák megkülönböztetése nem olyan nehéz mint amilyennek hangzik. Akár a fazon, a méret, az írás/nyomtatás, a nyakkivágás, vagy egy jellegzetes részleg alapján el lehet dönteni, hogy éppen melyik ruha az.

Közlekedés

persze, van a fehérbot meg a kutya.

Vagy egyedül.

Vagy valakki kísér.

Közlekedés közben a hallásunkra és a sacc/kb érzésünkre vagyunk hagyatkozva. De van aki lépést számol

Én szinte mindig úgy megyek hogy valaki kísér. Ezzel kapcsolatos az, ami szintén arra vonatkozik hogy miért nem jó vaknak lenni.

Az emberek hozzáállása. Ha valaki kísér pl. anyámmal megyek boltba, és belekarolok, sokan olyan értelmesen tudnak nézni, és konkrétan bámulnak. (anya mondja mindig). És azért fel tud idegesíteni.

Oké, nem látszik a vakságom, de ezt nem tudják sokan továbbgondolni, hogy nem szórakozásból szorongatja anyám a kezemet... Ezzel kapcsolatban van is egy sztorim...

Középsuliba mentünk beiratkozni. Anyukám szintén kísért. Úgy fogadtak engem hogy: "hát egy ekkora lány nem tudja elengedni az anyukája kezét, ennyire ragaszkodik hozzá?" "igen b.meg összenőttem anyámmal..."

Vicc...

De ettől a folyamatos bámulástól falnak megyek.

Párkapcsolat

Na, erről nem tudok nyilatkozni. Ha valakinek "fogyatékossága" van, sokkal nehezebben talál párt. Főleg az én korosztályomban... Hiába mondják hogy így meg úgy szép vagy stb stb, konkrétan kitörölhetem vele a seggem ha nem kellek így senkinek.

Amiért még rossz hogy nem lát valaki

Csak ilyen alap dolgokra kell gondolni, hogy

belenézni valaki szemébe

egyedül, minden nehézség és sétapálca nélkül kimenni a városba sétálni

bárhol bármikor szelfizni. vagy videózni

Telefonon vagy gépen játszani. Nincs egy normális játék, ami leköt és tudok is vele játszani.

nem láthatom egy csomó ember hülye fejét xddd

Nincs olyan baráti társaságom, mint amilyet igazán szeretnék. Persze akik vannak barátaim, nincs velük semmi baj, nem azért mondom :)

szép tájakat látni/nézni

Igazából ilyesmik. Ilyen egyszerű dolgokra kell gondolni. És megint leírom, nem sajnáltatásképpen írtam le ezeket, hanem ez az igazság. Sokkal másabb így. Nyilván, így is lehet teljes életet élni, de nem ugyanolyan akkor sem.

Ha van még kérdése valakinek nyugodtan írjon. Szivesen válaszolok. :)

Nincs.

11-es vagyok

Volt itt egy lelkisérült, aki arról írt ki kérdést, hogy ő annyira esélytelen a társkeresésben, hogy talán egy vak és süketnéma lánynak bejönne. Remélem, nem te vagy az.

Egyébként már csak azért sem gondolom valószínűnek, hogy te leszel a barátja, mert intelligensebben fogalmaz és valószínűleg fontos neki, hogy a saját értelmi szintjén megtalálja a hangot a barátjával.