Vannak itt olyanok, akik sok tesóval nőttek/nőnek fel? Milyen érzés? Mik az előnyei és mik a hátrányai? Ti örültök neki, hogy nagy családban vagytok?

A barátnőmék heten vannak testvérek. Ált. iskolás korunkban imádtam náluk lenni! Olyan jó hangulat volt náluk, az anyukája olyan igazi "tyúkanyó" volt, mindig volt ott néhány osztálytárs, barátnő, unokatesó...

Lehet, hogy ez kivételes, de vannak még hasonló nagycsaládos ismerőseim, és hasonló jó tapasztalatokat látok. Igaz, nem szűkölködő minimálbéres szinten élnek...

4-en vagyunk testvérek, én vagyok a "legkisebb".

Gyerekkoromban elkényeztettek de szivattak is a tesók.

Szegénységben nőttünk fel, mindenből 4x annyi kellett.

A szülők rám már nem figyeltek annyira.

Az én első gyerekem már a 6. unoka volt így nem volt a nagyszülőknek olyan nagy szám.

Felnőttként van kire számítani, tartjuk a kapcsolatot, segítünk egymásnak, bár ez 3 éve mikor anyukának meghalt, sokat lazult.

Úgy érzem anyagilag nagy hátrány volt a sok gyerek, érzelmileg viszont rengeteg pluszt ad.

4-2-2-3 gyerekünk született. A gyerekeink is tartják az kapcsolatot.

Most 52,51,49 és 43 évesek vagyunk.

Sokkal több a szeretet de sokkal több a veszteség is annak aki a legtovább él majd közülünk.

Sok pozitív és negatív dolog is van a nagy családban. Nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy melyik a jobb, ez vagy az egykeség.

Abban biztos vagyok, hogy anyagilag sokkal többet tud biztosítani egy szülő egy gyereknek mint 4nek, hacsak nem a felső tízezerhez tartoznak.

Mi 5en vagyunk testvérek.

Én 28, hugom 23, öcsém 18, kishugom 12, kisöcsém 10

Én gyűlöltem.

Igazából szeretem őket (kivéve a nagyobbik hugomat), meg el sem tudtam volna máshogy képzelni az életet, de több hátránya volt, mint "haszna"

Nem éltünk szegényen, de rengetegszer mondtak nemet anyáék, mert "ha nekem megveszik, a másiknak is kell". Anya figyelme kb sosem került rám, mert a kicsik mindig több figyelmet igényeltek. A kicsikkel már nem mint tesó, hanem mint babyszitter kapcsolatban voltam kb. Rengeteg mindenről le kellett mondanom, mert rájuk kellett vigyáznom.

(Nagyobbik hugom kakukktojás köztünk, őt egyikünk sem szerette sosem. Ő betöltötte a 18at, azt lelépett, azóta sem találkoztam vele, nem is hiányzik)

Másfél éves a fiam, ő korban közelebb van a kisebb tesóimhoz, mint én. Nagyon szeretik egymást.

Én 2 gyereket tervezek, 1 ugye már van. Akkor "csak" 2fele megy a figyelmem, 2fele kell osztanom a az ajándékokat. 1gyereknél nem állunk meg, egykét sem szeretnénk.

Férjemék is 4en testvérek, ugyan ez a véleménye.