Bokaszalag-szakadás: felépülési történeteket tudnátok mesélni?

Jópár hasonló kérdés volt az elmúlt időben, többször is leírtam már, de azért leírom neked is. :)

Több évvel ezelőtt volt részleges bokaszalag-szakadásom, miután beleléptem egy térden felül érő gödörbe. Utána még két órát mászkáltam vele, nem is fájt különösebben. Otthon lefeküdtem aludni, és amikor felébredtem, nem bírtam rálépni. Mentő, sürgősségi, röntgen, csontsérülés nem volt, de gipszet kaptam. Pár nap múlva visszamentem, mert lötyögött a gipsz, gondoltam, kicserélik majd. Hát nem, csak levették, és azt mondták, rögzítővel járjak rajta nyugodtan. Iszonyatosan fájt, légpárnás rögzítővel is, mankó segítségével mászkáltam. Kontrollon se mondtak semmi érdemlegeset. 10 hét múlva felhívtam egy baleseti sebész ismerőst, hogy normális-e, hogy még mindig fáj. Azt mondta, hogy NEM. És ki volt akadva, hogy semmiféle kezelést nem kaptam. Megmondta, melyik orvost keressem a helyi rendelőben - megtörtént, így kaptam beutalót gyógytornára és elektromos kezelésre. Ezektől lényegesen javult a helyzet, már jobban bírtam a terhelést. De azért fájt - kb. negyed óra állás után már mindig felhúztam a lábam, mint a gólya. Járás kb. fél óra ment egyfolytában, utána fájt. Két és fél év telt el, mire teljesen rendbe jött, egyáltalán nem fájt már.

Tavaly a másik bokámat sikerült elszakítani, egy viszonylag kicsi úthiba miatt (járdán félreléptem). Érdekes módon ez iszonyatosan fájt. Rögtön mentő, sürgősségi, röntgen, csontsérülés nincs... Most nem is gipszelték, azt mondták, hordjak rögzítőt, és ne nagyon terheljem. A meglévő tapasztalat birtokában volt annyi eszem, hogy egyáltalán nem terheltem, rögzítő rajtam volt két hétig éjjel-nappal. Kontrollon a doki megkérdezte, hogy minek a mankó - elmondtam, hogy köszi, de végigcsináltam már egyszer. A következő két hétben már terheltem picit, és éjszakára levettem a rögzítőt. Utána már nem bírtam itthon lenni, visszamentem dolgozni, persze rögzítővel, és a lehető legkevesebb terheléssel. (Még az íróasztal alatt is polcoltam kicsit...) A 6. hét letelte után az utolsó kontrollon alig bírtam kiharcolni a gyógytornát - előtte a doki mindig csak "halogatta", hogy majd, majd. Aztán meg közölte, hogy "nem indokolt". (MINDIG indokolt, jó, ha tudod.) Végül csak megírta a beutalót, jártam heti kétszer, és gyönyörűen javult a bokám. Mire vége lett, minden mozdulat ment rendesen, és nem is voltak nagy fájdalmaim, csak tényleg hosszabb terhelés után. Fél év múlva már szinte el is felejtettem az egészet. :)

Műtét nekem szóba se jött, de úgy tudom, részlegest nem is szoktak műteni.