Házi készítésű vagy gyógyszertári Feketenadálytő krém a tuti?

A nádálytő képességeit középkori boszi-alapon erősen túlértékelik. Nem túl hatékony gyógynövény. Van ugyan flavontartalma, antociánok benne, bír némi gyulladáscsökkentő hatással, de csodát nem kell tőle várni. a pirrolizidin-alkaloid tartalma miatt orálisan májkérosító, akárcsak a senecio-félék. Inkább a homeopaták használják, a homeopátia meg veretes marhaság.

Zúzott, húzódott ízóületekre, sportsérülésre az árnika összehasonlíthatatlanul hatásosabb.

Más kérdés, hogy Mo-on az arnica monatan csak a Bükk és a Zemplém magas régióiban él, rtika, szigorúan védett, ezért azt csak gyári készítményben kapod meg.

Ha mindenáron nádálytövet magad akarsz készíteni, akkor ezt eléggé sokfelé meg lehet találni a hegyi erdőkbena tölgyes-bükkös övben, a Bükkben és a Mátrában többtucatnyi helyét ismerem, könnyű ráakadni, pláne, mert magasabban még mindig virágzik.

Lehet belőle kenőcsöt csinálni, de felesleges, a levelét vászonba csavarva, leforrázva közvetlenül lehet használni borogatásra. A keőcs készítésére 10 sr gyógyszertári fehér vazelinhez adj 2 sr finom mészkőport (iszapolt krétát),de ha nincs, ez kihagyható, 0,5 sr szódabikarbónát (megkötendőa növényi savakaat, zsíroldandó állapotba hozni a hatóanyagokat) 0,5 sr nátrium-benzoátot, hogy meg ne romoljon, és az alaposan, de legfeljebb 60 c fokon megszárított, mákdarálóban finomra darált nádálytő-gyökér 5 sr-ét. Pár csepp citrom-, narancs-, vagy levendulaolajat is elbír a készítmény. Alaposan össze kell keverni, és 2-3 napig pihentetni kell, nem lezárva a tégelyt, mert a szódabikarbónából kevéske szén-dioxid fog fejlődni (nagy tételben természetesen NaOH-ot használunk).

Túl azon, hogy vegyész vagyok, minden női ősöm gyógyfüves banya volt a Bükkben.