Nőgyógyászati vizsgálaton mennyire nehéz elvonatkoztatni?

Amíg el nem kezdődik a vizsgálat, addig elég cikin érzem magam, de igazából el sem várom magamtól, hogy ne érezzem így, miért ne érezhetném? Ez egy teljesen természetes érzés. Gyerekkorunkban megtanuljuk, hogy "idegeneknek nem mutogatjuk", belénk van ivódva, nem tudjuk csak úgy "kikapcsolni", de minek is? Pár perc "ciki érzés" nem a világvége. Pláne hogy csak te érzed, őket doszt nem érdekli a szituációnak ezen része, egy "feladat" vagy, semmi más. Szerintem totál elege is van már az orvosnak meg asszisztensnek is a p*nákból, pláne egy SZTK rendelőben ugye, nap mint nap sorra jönnek a mindenféle "p*ncik"...

Utána meg mikor elkezdődik a vizsgálat, de az meg annyira fájni szokott, hogy kisebb bajom is nagyobb annál, hogy ki mit lát vagy ki mit gondol. (De ez nekem egyéni problémám, tehát nem arra gondolok, hogy mindenkinek ennyire fáj, mert nem ez az általános.)

Nem fogsz bénázni, nem kell azért túl sok mindent csinálni ott, ledobod a textilt, felülsz a vizsgálószékbe, megvizsgál és vége is. Meg fogja kérdezni mikor volt utoljára rákszűrésed, úgyhogy kiderül hogy nem voltál még ilyen vizsgálaton, de nem hiszem, hogy bármi megjegyzést tenne, megvizsgál, felméri van-e valami panaszod és annyi.

Pro tipp: itt a jóidő, anyukám mindig szoknyában megy és így nincs "meztelen vagyok" érzése, mert nem veszi le, csak felhajtja. Ha gondolod menj hosszú felsőben, vagy szoknyában ha gátlásos vagy.

Nem fog fájni. Szokatlan és kellemetlen, de nem fáj.

Másrészt két dolog tilos ezen aznoldalon:

1. Itt olvasottak alapján diagnosztizálni magad bármilyen betegséggel (sok az önjelölt zseni)

2. Mások rémtörténetei miatt beparáztatni magad. Lehet, hogy 100-ból egy eset tényleg olyan borzalmas, mint ahogy az a nő írta, de kicsi az esélye hogy veled is ez történjen.

Úgyhogy csak lazán!:) Gondolj arra hogy az orvos csak segíteni akar.

Nekem eddig minden orvos normálisan állt hozzám, pedig volt magán és sztks is már. Se pofavágás, se hümmögés, se lecseszés nem volt, pedig az sztk-s nem is volt túl kedves. De teljesen korrekten viselkedett. Annak asszisztense is volt. Ott ült az asztalnál a vizsgálat alatt, annyit látott, hogy ülök a székben(kb.a fejem), nem "támasztotta a falat".

Elvonatkoztatni meg minek kellene? Kicsit kényelmetlen helyzet, de semmi ciki nincs benne. A nők többsége nem mutogatja boldog-boldogtalannak magát, de attól még nem stresszel rá arra, hogy megnézi egy orvos.

Én is szégyellős vagyok, meg még sokan, de egy orvosi vizsgálat teljesen más.

Biztos vannak durvább sztorik, de annál sokkal több a normális.