Hormonzavaros lányok, hogy bírjátok lelkileg a fokozott szőrnövekedést?

Sajnos én is ezzel a problémával küzdök 12-13 éves korom óta. Sajnos nagyon sötét és vastag szőröm nő, a nyakamon, államon, bajusz vonalon, de még a pajesznál is. Napi rendszerességgel kell szörtelenítenem,ám mégis látszik a helye, hogy borotválom. Lelkileg emiatt nagyon gátlásos lettem. Szerencsésnek érzem magam, hogy legalább nem vagyok egy csúnya lány, és van párom, és egy babát is sikerült összehoznunk. Most állunk olyan anyagi helyzetben, hogy belevághatnék egy lézeres(villanófényes) szőrtelenítéses kezelésbe, de félek a sok kezelés se lesz véglegesen hatásos. Néha utcára sem merek menni, mert annyira szégyellem, főleg a nyakam és a toka-részt. Nem merek elmenni kempingezni, sátorozni, és olyan helyre sem, ahol nincsenek olyan körülmények, ahol reggel elvégezhetném a "rituálém". Más is van így ezzel, akinek ilyen problémái vannak? Ez nem vicc, úgyhogy aki gúnyolodni akar, az ne is írjon, mert nem tudhatja, hogy milyen rossz és nehéz ezzel a problémával együtt élni!