Aszexuális vagyok?
Sziasztok!
Azért itt írom ki a kérdés, és nem a Szerelem, szex témakörben, mert itt normálisabb válaszokra lehet számítani.
Belecsapnék a lecsóba. A véleményeteket várom, de kérlek benneteket, hogy a bántó megjegyzéseket spóroljuk meg.
30 vagyok. Soha nem volt még párkapcsolatom, bár bőven lehetett volna. Tetszem a férfiaknak. A gond ott van, hogy én nem vágyom rájuk. Taszít a testiség, nem vágyom az emberek közelségére. A szerelem, intimitás lelki oldala nagyon is vonzó számomra, mikor azonban testiségre kerülne a sor, bezárom a kapukat, sőt menekülőre fogom. Ezt persze mindenki elutasításként értelmezi, én meg nem magyarázom, onnantól nem érdekel az egész. Ha azt tapasztalom, hogy valaki testileg is vonzónak talál és közeledne, megundorodom az egésztől, és onnantól kiszálltam...
Filmekben is taszít a szexjelenet, ami már csak azért is érdekes, mert pornót azért szoktam nézni... de nekem annyi elég is.
A tesóm most fog nősülni, egyszer véletlenül rajtakaptam meztelenül grasszálni a lakásban, mikor a menyasszonyával itt volt vendégségben. Belegondoltam, hogy miért... és megundorodtam.
Ő családot szeretne, én nem, és nem is vágyom senkire. A szüleim persze paráznak, hogy egyedül maradok, de én nem, és ezt képtelenség megmagyarázni nekik. Főleg most, hogy a tesómnak sínen az élete, még jobban aggódnak. A gyerekeket nem szeretem, sőt az egész kérdéskört utálom és kerülöm.
Egyelőre nem írok többet, kérdezzetek, ha van mit, és még egyszer kérlek benneteket, ne üssetek :)
Egyszer megírtam ezt egy online pszichológiai tanácsadó oldalra, a doki még válaszra sem méltatott...
Köszi előre is a válaszokat.
válasza:Köszönöm, ekvinitus!
Hogy miért nem akarok az okoknak utánajárni, annak nem az az oka, amiket tippeltél (anyai ösztönök, stb). Sajnos ebben ezer százalékig biztos vagyok.
Bár azt írtam korábban, nem történtek velem olyan dolgok, amik miatt elfordultam volna a szextől, igazából nem voltam pontos ebben. Nem gondoltam, hogy ennyi hsz fog érkezni, főleg hogy komolyak, így nem akartam belekeverni a dolgokba, hogy de, történtek dolgok gyerekkoromban, amiket nem értettem/értek, nem tudom hova tenni, viszont úgy érzem, nagy hatást tettek rám... Nem bántalmaztak, vagy molesztáltak, nem vagyok áldozat, de nem akarok ebbe belemenni, tényleg. Egyrészről nem szeretném ezeket bolygatni, és márpedig úgy éreztem mindig is, hogy ha a szexualitásom mélyére akarnék ásni, kellene. Ehhez nincs kedvem, erőm. A félig elfelejtettség állapotában tartom ezeket az emlékeket és kész.
Ezért nem hoztam fel eddig senki előtt az aszexualitás témáját sem, persze én belül gondoltam, hogy van valami. Nyilván netem is van, olvasni is tudok, sejtek dolgokat, de okokat nem értek, és talán nem is fogok. Szakember is ezeket bolygatná először.
Nekem amúgy tökmindegy, "orvosilag" mi a megnevezésem, és ez valójában állapot-e, vagy csak egy gikszer a buksimban. Én tudom, hogy működök, és a működésemben a szexnek helye nincs.
Munkámból és a körülöttem lévő emberekből kifolyólag túlszexualizált környezet vesz körül nap mint nap immár fél éve, ezért kezdett aktívan foglalkoztatni a kérdés. Főleg mert érdekes módon én is gyakran kerülök szexualizált szerepbe úgy, hogy mások nem is tudják, hogy mi van velem. Nekem sokszor inkább szórakoztató, másoknak frusztráló, hogy egy idő után nem veszem a lapjaikat. Mert én abba az erdőbe nem megyek be.
Szóval itt tartunk.
válasza: válasza:Ha mesterségesen tartod a feledés állapotában a gyermekkori élményeket akkor azok nagyon komoly sérüléseket okozhattak. Azért nem akarsz rá emlékezni mert az akkori félelmet szorongást vagy valamiféle iszony élményt nemkívánod ismételten átélni. Ez természetes védekezési reakció mikor arra törekszik az egyén hogy elnyomja a tudatában a gyermekkori negatív élményeket. Egy gond van vele, nem ad végleges megoldást a problémádra, csak tüneti kezelése annak. Ha nem próbálod újra értelmezni, feldolgozni ezeket az eseményeket akkor mint valami kellemetlen árnyék amitől nem tudsz megszabadulni, úgy telepszik rád és a mindennapjaidra.
Bár azt írod nagyon jól érzed magad így, a kérdés mégis foglalkoztat, mégis valamiféle alig érezhető nyugtalanságban tart ez a szexuál beállítottságod. Az nyílvánvaló hogy nagyon nehéz szembenézni és rendet teremteni a lélekben ilyen esetekben de nálad azt hiszem elindult ez a folyamat. Elindítottad. Múltkor kissé tapintatlanul azt kérdeztem szoktál e önkielégítést végezni. Erre most is kíváncsi vagyok, de természetesen nem valami perverz élvezkedési szándék miatt tettem fel a kérdést hanem mint tény érdekelt. És most is érdekel. Ez ugyanis döntő jelentőségű annak eldöntése érdekében hogy valóban aszexuális beállítottságú a személyiséged, vagy nem?
Írd meg privátban ha el kívánod itt elmondani, de ha nem akarsz róla beszélni nem hozom ismét szóba. Nekem egyébként van sejtésem arról hogy mit válaszolnál. Hozzászólásod végén azt írod nem fogsz a szexualitás erdejébe besétálni. Lehet így lesz, de az is lehet hogy nem . Most egy hűvös, rideg, fagyos, közegnek látod az szexualitás erdejét de lehet, ha tisztázod a múltadat akkor ebben a sötét erdőben a fákról lehullanak a levelek, világosság tölti el a teret, kidőlnek a vastag fák, pillanatok alatt elkorhadnak, a sötét erdő helyén pedig egy napfényes virágoskertet látsz, az érzékiség végtelen sokszínü területét ahova már lehet hogy lesz kedved belépni. Különösen akkor ha találsz egy olyan 'kertészt' aki bevezet ebbe a birodalomba. De ez egy több éves folyamat ha megvalósul persze. Azt mondom ne zárd ki kategórikusan ezt a lehetőséget mert az aszex állapotból van kiút a természetes szexualitás irányába. Ennek legfőbb bizonyítéka az hogy aki természetes szexuális beállítottságú, abból lehet aszex identitás, ez pedig köztudottan egy elég gyakori jelenség. Tehát ha ez lehet, akkor az ellenkezője is kialakulhat az érintettekben, így benned is.
Köszönöm a kommentet!
A kérdésedre a válasz igen, végzek önkielégítést (igyekeztem sejtetni ezt a kiírásban is, de lehet, hogy nem jött át jól).
A tesóm nemrégiben megtalálta és eljegyezte az igazit. Neten találkoztak, azóta a család állandóan nyaggat, hogy regisztráljak az internetre valami társkeresőre, mert lám-lám, mégis van esély. Nekem meg ellenemre van az egész, nincs kedvem. Olyan ez, mint kilépni egy komfortzónából, és minek? Úgyis tudom, hogy nem jön össze semmi, miattam. Nem mondom, hogy nincsenek rendes arcok neten, mert vannak - én nem vagyok egy normál arc.
A gyerekkori dolgokon sokat agyaltam az elmúlt napokban. Úgy fogalmaznám meg leginkább, hogy túl sokat voltam kitéve szexualitásnak már fiatalon is, túl sok mindent láttam, hallottam ahhoz képest, hogy mi lett volna elfogadható nekem. Olyan, mint egy csömör. Megcsömörlöttem.
válasza:Köszi!
Igen, sajnos érdekes dolgok történtek... sose gondoltam volna, hogy most lesz meg a böjtje huszonévesen, meg harmincévesen... és igen, rendszeres volt a dolog.
Azt hiszem, fel fogok keresni egy szexuálpszichológust mégis. Vagy "sima" pszichológushoz menjek? Mit gondolsz?
válasza:Köszönöm a türelmed és a segítséged! Megfogadom a tanácsot és hamarosan felkeresek egy szakembert.
Legyen szép napod!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!