Aszexuális vagyok?

Az eltúlzott egoizmusodra a kérdésedből következtettem, idézlek: mindenki elutasításként értelmezi én meg nem magyarázom, onnantól nem érdekel az egész". Lelki társra találsz valakiben, ő továbblépne a testiség irányába te pedig elküldöd egy szó nélkül. Nem vállalok szolidaritást azokkal akiket elzavarsz, ne hogy félre értsd, engem nem érdekel egyik sem nem az ő védelmükben írtam hanem mint tényt említettem a szakítási stílusod. És itt érezhető az eltúlzott egoista éntudatod mert annyiba sem nézed -mivel magadat valószínű sokkal többre tartod másoknál- hogy elmond neki: ne haragudj de aszexuál vagyok, befejeztem! Gyerekkorodat lehet ideálisnak érezted de mégsem volt az mert kimaradt a tini-lázadó-önállóságra törekvő időszakod. Ez egy nagyon fontos életszakasz hiszen komoly testi-lelki transzformáció zajlik a lányoknál ami lezár egy időszakot és megnyit egy újat. Ha elmarad, azt jelentheti hogy nincs befejezve tudatodban a gyermekkor és még mindíg abban élsz. Ez már magyarázhatja a testiség iránti undorodat.

És hogy lelki oka lehet az aszexualitásodnak? Ha a Feltételezem meg van mindened ami egy nőt növé tesz,ezek a szerveid egészségesen működnek vagyis élettanilag alkalmas lennél a szexuális életre. Ebböl következően csak lelki okai lehetnek az állapotodnak. Egy példával demonstrálva, ha valaki arachnophobia állapotában szenved a kezével megérint egy pókot, abba belebetegszik, nem a keze beteg hanem a pszichéje. Arra egyébként kíváncsi lennék hogy szoktál e önkielégítést végezni!

Te pedig félreértelmezed a mondandómat. Meg nem fordult a fejemben hogy bocsánatot kellene kérned. Különösen olyan tahóktól akik az állapotodat megszólják mert ahogy írtad sokan sok primitivista bántó sértő módon reagált amikor megtudta hogy aszex vagy. Szót sem érdemel az ilyen ember! Ember? Nem is biztos az az ilyen. Azt kérdezed tünet vagy ok? Jó kérdés, de azt kell mondanom egyik sem. Ez már okozat. Az okozat nem más mint az ok következménye.

Az hogy te aszexuális vagy az valaminek a következménye vagyis okozata. Kellett valami ok a múltban ami miatt kialakult benned. Ez az ok lehet a már leírt elmaradt tizenéveskori önállóságra törekvés, lehet a szülök túlszeretete amitől nem tudnak szabadulni sokan tizenéves korban, lehet egy pszichés trauma gyermek, kora gyermekkorban aminek poszttraumatikus hatásaként asszex lettél. Genetikai probléma inkább csak elméletileg valószínű mert az örökletesség kizárható mivel szüleidnél nem volt ilyen gond, hiszen megszülettél az meg ugye elég nehézkes szex nélkül. Génkárosodás az pedig biztos nem volt nálad. De számos más oka is lehet az állapotodnak fel kell kutatni mi volt az és ha meg van felnőtt szemléleteddel újra feldolgozni, valószínű változás következne be a szexhez való viszonyulásodban. Persze ha csak te is akarod, ha szándékozol változtani ezen, erről nem írtál. Mert az is lehet jól érzed magad így, és nem kívánsz a saját lelked mélyén kutakodva változásokat eszközölni.

Hasonló korú nő vagyok én is, szintén nem érdekel a szex. Nálam viszont annyiban másabb a helyzet, hogy engem a gyakorlatban nem érdekel (mármint nem akarok lefeküdni senkivel), de elméletben viszont foglalkoztat a kérdés - szívesen nézek erotikus filmeket, vagy akár pornót, olvasok erotikus irodalmat, stb. Sokat viccelődöm a szexszel kapcsolatban, és "elméletileg" nagyon perverz vagyok. Csak aztán ott van a bibi, hogyha a valóságba át kéne ezt ültetni, akkor elmegy tőle a kedvem. Nem undorodok tőle, de nem is vonz a dolog egyáltalán, és emiatt kerülöm az ilyen helyzeteket - többek között emiatt nincs párkapcsolatom sem, mert ott nem lehet a végtelenségig halogatni a dolgot...

Amúgy a kérdésedre, hogy aszexuális vagy-e elég nehéz válaszolni. A leírás alapján annak tűnsz, de sajnos sokan a mai napig vitatják, hogy az aszexualitás egyáltalán létező orientáció-e vagy pedig egy egyszerű "bibi" a fejben... Meg, hogy egyáltalán "gyógyítható-e" már ha az ember meg akar tőle szabadulni. Régen a homoszexualitásról hitték ugyanezt, hogy csak egy betegség, biztos csak trauma vagy nevelés miatt lett meleg a gyerek, és ki lehet belőle nevelni. Aztán hála égnek mára az orvostudomány már elismeri, hogy ez nem így van, és ha valaki meleg, az ellen nem lehet, és nem is kell semmit tenni. De az aszexualitás még annyira új fogalom, hogy a mai napig inkább szexuális zavarnak tartják, még az orvosok, pszichológusok is, a hétköznapi emberekről nem is beszélve! És persze ezért keresik az okát (már ha van neki), meg próbálják kigyógyítani az embereket belőle... De szerintem ez nem feltétlenül olyan dolog, amiből ki "kell" gyógyulni. Ha az ember elfogadja magát olyannak, amilyen, akkor nincs gond.

Folytatom: szóval nem tudod hogy akarod e azt hogy kiderüljön az ok. Nem vagy benne biztos. Vagyis elbizonytalanodtál ennél a kérdésnél. Ez pedig azt jelenti, nem vagy 100 százalékosan biztos az aszexualis életforma létjogosúltságával, saját magadra vonatkoztatva.

Az az, valószínűsíthető hogy elkezdett érlelődni benned - igaz alig érezhetően- a kíváncsiság a megszokott szexuál identitás irányába. Lehet az anyai ösztönök ébredtek fel benned, vagy egyszerűen szemléletváltás igénye alakult ki nálad, esetleg olyan a szexualitást pozitívan érzékeltető környezeti hatások értek amitől elindult ez a folyamat. Véleményem szerint 1-2, esetleg 3 évig még aszexuális leszel és az évek alatt átértékelődik benned a szexhez való mostani viszonyod, megváltozik az öntudatod. Azt hogy milyen erősen, milyen mélyen, ezt majd az idő dönti el, most még nem lehet tudni. De az bizonyossággal kijelenthető hogy egy változási folyamat elindult benned, ennek már részese vagy, és ezt nem lehet, és azt hiszem nem is akarod befolyásolni. A kérdésedre: nem vagyok pszichológus, más területtel foglalkozok.