Ti hogy éltétek meg a betéthasználatot?

Sehogy nem szoktam meg, csak elviseltem. Mindig is utáltam. Bár nekem nagyon fiatalon, 10 és fél évesen jött meg, tehát egy pár évig a tampon szóba se jöhetett, de aztán 14-15 évesen tampont kezdtem el használni, míg szűz voltam, addig minit, aztán pedig normált. És használok azóta is.

Nekem kényelmetlen volt, feszélyezett, olyan érzés volt, mintha pelenka lett volna rajtam, plusz sajnos ha az félrecsúszik, akkor akár az ember össze is kenheti magát, míg a tamponnál tudom, hogy mikor mennyi idő után álljak neki cserélni, az nem mozdul el.

Szóval szerintem az elején még mindenféleképpen birkózz a betéttel, aztán később használhatsz tampont is.

Használj hosszabb betétet, akár éjszakait is, mert így nem ázol át. A másik fontos a szoros bugyi, aminek nem túl keskeny az alsó pántja. ( így nem csúszik félre a betét)

A harmadik, hogy minden cserénél nedves törlővel célszerű áttörölnöd magad. A popsidat is, mert hátrafolyik a vér és kellmetlen érzésre.

Nem utolsó sorban meg gondolj ilyenkor arra, hogy már nagylány vagy, a tested alkalmas a gyermekvállalásra, elindultál a nőiség útján. Vannak olyan kultúrák, ahol ilyenkor óriási buli csapnak a lányoknak és megünneplik, hogy nővé értek, képesek az élet létrehozására.

Nekem nem volt nehéz megszokni, mert én örültem, amikor nagylány lettem. Az osztályban mindig megosztottuk egymással, mi csajok, amikor valakinek megjött és gratuláltunk egymásnak:) (összetartóak voltunk, nem ellenségesek)

Ez volt a mi kis titkunk, amiből a fiúkat kizártuk, sokszor majd megette őket a fene....:)

Gyűlöltem, mindig olyan érzésem volt, mintha pelenkáztam volna magam, nyáron meg állandóan büdösnek éreztem magam, pedig 2 óránként cseréltem.

Amióta elvesztettem a szüzességem, fel tudom helyezni a tampont, és azóta bt közlébe sem mentem.

Ezerszer szabadabb, kellemes (jó, a csere nem), nem ázok, nem folyok, tiszta...