Segítség:s Valaki?

Írj észak-amerikai indiánokról, akik még azokban az időkben éltek, amikor nomád életmódot folytathattak.

Már megjelent a fehér ember, /1492. Kolumbusz/ de még szabadon élhettek, nem kényszerítették rezervátumokba őket.

Biztosan láttál filmeket, Az utolsó mohikánt például.

Tipikben, sátrakban éltek. Az életkorukat, hogy hány évet éltek, így mondták: ... telet láttam.

A férfiak ágyékkendőt viseltek, ez olyan, mint egy hosszú sál, amelyet a derekukon övvel fogtak össze.

A leging pedig egy nadrágszárra emlékeztetett, amelyet szintén az övükhöz erősítettek. Lábbelijük a mokaszin volt.

Ruházatukat állatbőrből, főleg szarvasbőrből készítették, a fehér ember megjelenése után vált jellemzővé, hogy gyöngyökkel díszítették.

A nők hosszú, derekukon övvel összefogott T alakú ruhát viseltek, hajukat kétoldalt copfba fonták, a homlokukon gyöngypántot viseltek.

Persze más hajviseletek is voltak, törzstől függően, a férfiak is általában hosszú hajat hordtak.

Állandóan vándoroltak, a kereket nem ismerték, két hosszú faágat kötöztek össze, arra tették a holmit, úgy húzták magukkal.

A lóval csak Amerika felfedezése után ismerkedtek meg, az amerikai kontinensen nem volt igavonásra alkalmas állat.

Bölényekre vadásztak, ennek minden részét hasznosították, húsát ették, bőréből használati tárgyaikat készítették.

Lándzsával, íjjal, nyíllal vadásztak, prémes állatokat is ejtettek, csapdák segítségével, ezek szőrméjéből készült ruhákat hordtak télen, amelyek nagyon hidegek, kemények voltak a prérin.

Nagy harcosok voltak, a szomszédos törzsek állandó harcban álltak egymással a területek miatt, egy-egy jó táborhely miatt.

Ismered a békepipa szertartást biztosan, ha békét kötöttek, a férfiak a tűz köré ültek, és elszívták a békepipát.

A négy égtáj felé kellett fújni a füstöt, egymás után, kézről,kézre adták, a sorrendet be kellett tartani.

Úgynevezett ütőbotjaik is voltak, mert azt tartották, nem megölni nehéz az ellenséget, hanem becserkészni, utána lopózni, ez a nagyobb kihívás. Az ütőbottal csak megkopogtatták az ellenfél vállát, hátát, azután eltüntek az erdő fái között. Ezzel mentek a fehér ember idegeire, aki ilyenkor jól megijedt tőlük.

A húst télire kiszárították, bőrzacskókban tárolták, majd vízzel felhígították, kicsit pépesre, mint manapság a májkrém, olyan ételt kaptak így.

A tipikben lehetett tüzet rakni, un. füstnyílás volt a sátrak tetején, ezt irányítani lehetett hosszú fakarók segítségével, így a szél járásának megfelelően tudták szabályozni, hogy a füst ne maradjon a sátorban.

Sokat lehetne még írni, talán össze tudod tenni egy napjukat a leírtak alapján, és elmondani, hogyan éltek.

Pár törzs neve még, akikre jellemzőeket írtam, akik a síksági törzsek csoportjába tartoznak: dakota, cheyene, varju, fekete láb, mohikán, apacs,

A törzsnek volt egy harci főnöke, és egy varázslója.

A természettel szoros összefonódásban, szimbiózisban éltek, tisztelték, megbecsülték a természet erőit.

Az elejtett zsákmányból először a tűzbe dobtak egy darabot Isteneiknek.