Frigidnek számít az a nő, akinek nem volt, vagy nem tud hüvelyi orgazmust elérni?

Nem vagy frigid.

Sok nő így van ezzel.

Egyszerűen csak nem tudod átadni magad az érzéseidnek. próbáld elengedni magad és kizárni a külvilágot. Tudom ez egy nőnek a legnehezebb.

Az ex párommal nekem sem volt soha orgazmusom.

A jelenlegi párom akivel 8 éve együtt vagyok, na ő az aki meg tudja nekem adni ami nekem kell!

Át fogod tudni élni, de egy nőnek több idő kell mint a férfinek.

Kell előjátéknak lennie, de közben ne gondolkodj csak add át magad az érzésnek.

A teljes lazuláshoz kell a félhomály, gyertyafény, esetleg valami nagyon halk zene...

Csak nyugalom, néhányan soha nem élik át állítólag, de emögött mindig valami deviáns viselkedés van, az egyik lány pl. folyton beszél szex közben. Az ilyen rossz szokásokat le kell vetkőzni, és felhőtlenül élvezni a test örömeit. Talán kezdd önkielégítéssel. Nézz pornót, ismerkedj a szexualitással, de ne könyvekből vagy mesékből, hanem fantázián és látványvilágon keresztül.

A barátnőim közül az egyiket pont ezért az orgazmusképtelenségért hagytam el, mert egy magára igényes férfinak sem jó látni, hogy a párja sohasem tud elmenni. Igazából az akkori barátnőm azt mondta, hogy ha benne vagyok, az eleinte kicsit fáj "aztán semmi". Pedig nem a méreteimmel volt a gond. Egyszerűen nem érzett semmi kellemeset a hüvelyében, csak a csiklóját izgatva tudott elmenni 3-ból 1x. A feleségemmel évente nagyjából egyszer-kétszer van olyan, hogy nem együtt megyünk el, ő akár egy együttlét során többször is, pedig majdnem minden nap együtt vagyunk.

Hülyeség, hogy a gyertyafény meg a halk zene és a többi bvziskodás hozza meg az orgazmust. Szexeltem már uszodai öltözőkabinban, cukrászda mosdójában, stb. is, amikor csak perceink voltak, és épp csak szabaddá tettük az utat a behatolás számára, de ilyen esetekben is el tudott menni a partnerem.

Gondolj végig az életeden, és arra a kérdésre adj magadnak választ, hogy a párod beindít, vonz-e. Ha nem, és igazából csak egy kedves, törődő srác... akkor jobb, ha elválnak útjaitok!

Menj el egy szexuálpszichológushoz. komolyan mondom!

Ha már attól sírhatnékod van hogy csak rágondolsz a szexre, ott baj van...

Ez nem egy kötelező valami amit el kell végezni, ezt azért csinálod mert érzed hogy szükséged van rá, mert nagyon jó.

Nekem akkor volt sírhatnékom amikor a párom ingerelt, már majdnem eljutottam a csúcsra és abbahagyta mert még húzni akarta egy kicsit. Komolyan, azt az érzést... hogy igen-igen majdnem de mégsem... na tényleg kifolytak a könnyeim. De aztán nagyon kevéske kellett hogy fent legyek! :-)

Szóval én imádok együtt lenni vele. De persze kellett egy kis idő mire le tudtam vetkőzni a gátlásaimat (mert szégyenlősködtem előtte), és át tudtam magam adni az érzésnek.

Amúgy meg nőként én nem értek egyet valamelyik pasi hozzászólásával, miszerint bárhol el lehet menni még egy cukrászda mosdójában is...

Lehet valaki képes erre (már a nőkről beszélek), én speciel nem!

nekem az intim együttléthez kell a meghittség hogy csakis rá és magamra tudjak koncentrálni és nem arra hogy a mellettünk levő helységben ki húzta le a wc-t.

"Amúgy meg nőként én nem értek egyet valamelyik pasi hozzászólásával, miszerint bárhol el lehet menni még egy cukrászda mosdójában is...

Lehet valaki képes erre (már a nőkről beszélek), én speciel nem!" -> vagyis egyetértesz velem, csak te nem így működsz. Ezt leszögeztem én is, hogy elfogadom és tudom, hogy így van.

Szerintem nem pszichológus fog segíteni, hanem a szexualitás megismerése. Ahhoz pedig nem kell pszichológus, csak internet meg épeszű barátok, barátnők.

Különben most mondom, hogy a barátodtól se sok jóra számíts, ha sírni látsz a szex gondolatára...