Szerintetek lehet az oltástól ?

Jó eséllyel sokkal nagyobb köze van a stresszhez, hogy megbetegedett/meghalt valaki a környezetedben, hogy ki vagy merülve az utóbbi egy évtől, hogy azon parázol kell vagy nem kell oltás.

A nők döntő többsége nem óramű pontossággal működik (kivéve itt, itt mindenkié percre pontos, ha éppen az igazát akarja bizonygatni), tehát teljesen normális bármi változás. Oltás nélkül is sokaknál pont most lett volna valami eltérés...

A covid okozza. Engem majdnem kórházba kellett vinni covid alatt, mert 13 napig ömlött belőlem a vér!! Ültem a wc-n, és folyt a vérem...

Az oltás ugyanígy hat. Mivel a covid fehérjéjét juttatják beléd, ugyan úgy hat rád, mintha megfertőződtél volna.

Mindenesetre megnyugtatok mindenkit, nem véreztem el, valamint a következő menstruációm már normális volt.

15-ös vagyok, azt is pedzegetik, hogy lehetséges a nőknek elég lenne egy adag oltás is emiatt, hogy megkavarja a menstruációt.

dr. Antritter Zsófia, szülész-nőgyógyász szakorvos azt mondta, a jelenséggel már ők is találkoztak Magyarországon. Elmondta, több nő is jelentkezett már azzal, hogy a vártnál korábban kezdődött el nála a menstruáció az oltás után, de akár a favipiravir szedése közben is, azonban ennek szerinte semmilyen jelentősége nincsen, mert ahogy némelyik antibiotikum, így ezek a gyógyszerek is csak egyszeri alkalommal befolyásolják a ciklust.

A lap több szakértő nyilatkozatát is idézi a témában. Dr. Anar Yukhayev nőgyógyász szerint például vannak tanulmányok, amelyek szerint a koronavírus bejut az emberei sejtekbe, így a vesébe, a méhbe, de akár a méhlepénybe is. Az általa hivatkozott kínai kutatás szerint – amiben 200 nőt vizsgáltak, köztük olyanokat is, akik már átestek a koronavíruson – a nők 20-25 százaléka tapasztalt szabálytalanságot a menzeszében. Yukhayev hozzátette, még az is lehet, hogy nem is maga a vírus, hanem az antitestek vagy a gyulladásos reakciók okozzák a változást.

Egy másik szakértő szerint az ösztrogén is hatással van a koronavírusra, tehát van valamilyen kapcsolat, ami megváltoztathatja a ciklust.

„Egyelőre még nincs igazolva a menstruációs rendellenességek (erős, vagy szokatlan időben jelentkező menstruáció, posztmenopauzális korban bekövetkező vérzés) és a vérlemezkeszám-csökkenés között kapcsolat, de akár ez is lehet a jelenség hátterében” – írja Dobson Szabolcs gyógyszerész, az FB-csoport vezetője.

Azt is írja, hogy a British Medical Journal szerint április 5-ig az angol gyógyszerhatósághoz (MHRA) körülbelül 958 posztvakcinációs menstruációs rendellenesség bejelentés érkezett, amelyek között az AstraZeneca után kétszer akkora volt a bejelentések száma (643), mint a Pfizer-vakcinációt követően (315), ami önmagában még nem jelent semmit. Ugyanakkor ismert az AstraZeneca-vakcina ritka vérrögképződést (CVST) okozó hatása vérlemezkeszám-csökkenéssel társulva.

A szokatlanul erős menstruációs vérzést ezért okozhatja a háttérben meghúzódó vérlemezke-rendellenesség is, és az erős vérzés nyomán kialakuló vérszegénység (anémia) tovább súlyosbíthatja az alacsony vérlemezkeszám következményeit. Ezért a gyógyszerész arra buzdítja a nőket, hogy az oltást követő potenciális mellékhatásként minden furcsaságot jelentsenek az Országos Gyógyszerészeti Intézet felé a vakcináció és a menstruációs rendellenességek közötti kapcsolat tisztázására. Az egyik kommentelő pedig a világ legnagyobb ezirányú kutatására hívja fel a figyelmet: segíteni lehet azzal is, ha az észrevételeket jelentik a nők az Illinois Egyetemnél.

A magyar nők tapasztalásait támasztja alá a New York Times is, amelyben Sabra Klein, a Johns Hopkins Bloomberg Közegészségügyi Iskola immunológusa azt mondja, hogy

'a nemek közötti különbség teljesen összhangban áll a korábbi oltásokról szóló jelentésekkel".

Márciusban az Amerikai Egyesült Államokban beadott első 13,7 millió Covid-vakcina dózis mellékhatásairól 7000 ember jelentett, akik 79 százaléka nő volt. De korábbi tanulmányok is azt mutatják, hogy 1990-2016 között a nők az oltásokkal kapcsolatos anafilaxiás reakciók 80 százalékát jelentették. Összességében a nőknek több reakciójuk van az influenza és a hepatitis B elleni oltásokra, valamint a kombinált kanyaró-, mumpsz- és rubeola-oltásokra.

A különbségeknek sok oka lehet. A nők általában erősebb immunrendszerrel rendelkeznek, amely több antitestet képes előállítani az oltásokra adott válaszként, s ez kapcsolatban állhat olyan reproduktív hormonokkal, mint az ösztrogén, a progeszteron és a tesztoszteron. Az ösztrogén például az immunsejtekben több antitestet termelhet, a tesztoszteron pedig elnyomhatja az immunvegyszerek termelését a szervezetben.

Ezenkívül az immunrendszerrel kapcsolatos gének az X-kromoszómán vannak, amelyekből a nőknek két példányuk, a férfiaknak egy van. A tudósok úgy vélik, hogy ez részben megmagyarázza, miért több nő szenved autoimmun betegségben.

„A nőknek gyakran alacsonyabb dózisokra van szükségük ugyanahhoz az oltási reakcióhoz, mint a férfiaknak” – teszi hozzá Klein.