Rendszeres lesz valaha a menstruációm?
Az a helyzet, hogy lassan 3 és fél éve menstruálok, és még sosem jött meg pontosan 28 napra, mindig 29-50 napra jött. Sajnos borzasztóan stresszes típus vagyok, és még attól is rosszul vagyok, ha emberek közé kell mennem, tehát az iskola minden nap kihívás. Itthon sem jó, mert itt meg a szüleimtől tartok.
Szóval arra gyanítok, hogy a stressz miatt nem rendszeres, mivel minél nyugodtabb időszakban vagyok, annál hamarabb jön meg (de még így is több, mint 28 nap).
Most akkor soha nem lesz rendszeres? Csak mert ugye a sulit nem hagyhatom ott, itthonról meg még nem tudok elköltözni egy jó darabig.
Nektek van valami hasonló tapasztalatotok? Annyira idegesít már, hogy kiszámíthatatlan, ráadásul a mensi előtti tüneteim is össze-vissza jelentkeznek, tehát megtippelni se tudom, hogy mikorra várható.
Bocsi, hogy ilyen hosszú lett, de előre is köszönöm, ha valaki válaszol!
Szűz 16/L
Szerintem is érdemes lenne 1x nőgyógyászhoz elmenni, elmondani, hogy három év után is rendszertelen a ciklusod. Utána kéne nézni, hogy nincs-e valami kezelendő hormonprobléma a háttérben.
De függetlenül attól, hogy van-e hormonproblémád vagy nincs, a stresszt is kezelni kéne. Nem úgy értem, hogy hagyd ott a sulit, és nem is úgy, hogy feltétlen gyógyszert szedj rá. De minimum meg kéne tárgyalnod az ügyet egy pszichológussal. Kideríteni, nem vagy-e véletlen autista. Sajnos nők esetén ezt gyakran nem diagnosztizálják, mert nem olyan egyértelműek a tünetek, mint a fiúknál. Általában a lányok extra erőfeszítéssel kompenzálnak és valahogy beilleszkednek a közösségbe, de egyrészt nagyon kimerítő nekik ez az erőfeszítés, másrészt gyakran szenvednek is tőle és ugyanolyan segítségre van szükségük, mint az autista fiúknak. De ha bármi mástól is szoronsz, bármi mástól is vagy stresszes, vannak ennek a kezelésére módszerek, amiknek az elsajátításában egy jó pszichológus tud segíteni. Akkor is csökkentheted a stressz-szinted, ha a körülményeken nem tudsz változtatni, és így elkerülheted a stressz káros egészségügyi hatásait.
#2 Nem tudok róla, hogy anyámnak lett volna ilyen gondja, mamámmal meg nem beszéltem soha ilyesmiről.
#3 Az autizmust gondolom arra értetted, hogy nem szeretek közösségbe járni. Szerintem biztosan nem vagyok autista, maximum introvertált, vagy aszociális (NEM antiszociális). Nem érdekelnek az emberek, kellemetlenül érzem magam köztük, nem vágyom barátokra, társaságra. Sosem voltam barátnőkkel se bulizni. Nem mindig stresszelek amúgy iskolában, sokszor csak csendben ülök, nyomkodom a telefonom, és ritkán beszélgetek másokkal. Az érdeklődési köröm csak annyival másabb a korosztályomnál, hogy nem érdekelnek a "trendek", meg teljesen más zenei stílust szeretek, és ennyi. De tipikus autista tüneteket sose mutattam.
"Általában a lányok extra erőfeszítéssel kompenzálnak és valahogy beilleszkednek a közösségbe, de egyrészt nagyon kimerítő nekik ez az erőfeszítés, másrészt gyakran szenvednek is tőle"
Na, én egyáltalán nem erőlködöm, sőt, jobb is, ha nem illeszkedem be, mint mondtam, nem vágyom társaságra.
Köszi mindenkinek, aki normálisan válaszolt!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!