Kispesten az SZTK-ban nőgyógyászt kit ajánlanátok?

Kamaszkorom óta ismerem Ita Jenő doktort, bár ő nyilván már nem emlékszik ezekre az időkre... nőgyógyászati problémáimmal is mindig őt kerestem fel kedvessége miatt, de legutóbb kezdődő terhességemkor fordultam hozzá. Terhesgondozásom alatt havonta egyszer kerestem fel őt, mindig segítőkész volt, gondoskodó. A szükséges laborvizsgálatokhoz például kézen fogva kísért be rendszeresen a vérvételre, hogy ne kelljen hosszú tízperceken át várakoznom éhgyomorra... nagyon jól esett a figyelmessége, tényleg éreztem, hogy vigyáznak rám, törődnek velem és a kisbabámmal.

Terhességem 38. hetében elfolyt a magzatvizem otthon, épp vasárnap volt (nem is olyan régen, április 18-án, ma két hete :)))Mint minden kismama, aki az utolsó heteiben jár, én is féltem a szülés ismeretlenétől... Azonnal felhívtam a doktor urat remegő hanggal, hogy úristen, most mi tévő legyek. Gyorsan megnyugtatott, és a kórházba (Uzsoki) küldött, hogy bizony itt az idő: szülni fogunk. Déli 12-kor értem be a kórházba a férjemmel, azonnal indultak a fájásaim is. A doktor úr telefonon gyakran felhívott, hogy érzem magam, mi a helyzet, hol állunk. Természetesen értelmetlen lett volna bejönnie a kórházba idő előtt, mert a vajúdás első szakasza ugye nagyon hosszadalmas. Estefelé érkezett hát meg, azonnal megvizsgált, gondjaiba vett.

Sajnos a kétperces, majd egyperces fájások ellenére sem tágultam eléggé, mindössze 3 ujjnyira, ráadásul a kisbabám épp keresztbe fordította a fejecskéjét - pechemre. Az ügyeletes orvosok összeültek, és arra jutottak: császárra van szükség. 10 órás vajúdás után így este 10 órakor császármetszéssel született meg gyönyörű, egészséges kislányom, 2850 grammal, 54 centivel.

Bár a vajúdás fájdalmai tényleg iszonyatosak (legalábbis számomra az volt), mégis csak a jó dolgokra tudok visszagondolni: a kedves, gondoskodó Ita doktorra és a kislányomra, akit ő segített a világra jönni. :)))

És még valami: világ életemben edzettem, sportosan éltem. Akik "punnyadásra" szólítják fel az egyébként komplikációmentes terhességű kismamákat, mondván kímélniük kell magukat, nagy hibát követnek el. Én minden egyes napján edzettem a terhességemnek, szombat-vasárnap is. Mindennap. Még a szülés előtti napon is az edzőteremben kezdtem a napomat. 1 óra kardióedzés, könnyű súlyokkal súlyzózás. Ita Jenő abszolút megnyugtatására bátran edzettem. És nagyon jól is éreztem magam. Nem mellékesen mindössze 9 kilót híztam, és most két héttel a szülés után már senki sem mondaná meg, hogy terhes voltam. Az edzőteremben naponta ezer bókot kaptam, milyen szép, csinos kismama vagyok - hátulról senki nem mondta meg, hogy babát várok. És ez jól esett nagyon. Mert nem kell gömböc kismamának lenni feltétlenül. Mint ahogy nem kell kettő helyett enni sem.

Mindenki mérlegelje magában, de aki korábban is sportolt, ne hagyja abba a terhesség miatt. Folytassa, mert jót tesz a mamának és a babának is (egyébként a kardióedzés kimutatottan erősíti a baba szívét is). Nyilván light-osabban kell csinálni mindent, de nem szabad abbahagyni csajok! :)))

Na jó hosszú levelet írtam végül, de összegezve annyi lenne a lényeg: forduljon mindenki bizalommal Ita Jenő doktor úrhoz, mert egy végtelenül kedves, törődő, gondoskodó ember, remek és elismert nőgyógyász és szülészorvos, akinek örök életemben hálás leszek a szemem fényéért... :))) Üdv: Sz. K.

Hát igen- most már nem dolgozik ott sem a Szeitsz

doktor úr, sem az Ita Jenő Doktor úr

Egy kis update Dr Ita Jenő munkásságával kapcsolatban.

2024. február

8. Kerület Szent Kozma egészségügyi központ.

Említett Dr Ita Jenő nőgyógyász ellen hetente 3-4 panasz érkezik a minősíthetetlen, lekezelő, kiégett, nőket porig alázó viselkedése miatt az intézmény betegjogi képviselőjéhez.

Rendszeresen verbálisan bántalmazza és megszégyeníti a pácienseit.

Az intézmény betegjogi képviselőjével történt konzultáció során, kérdeztem, hogy -Szerencsétlen kedvében fogtam ki? Bal lábbal kelt fel?

- Dr Ita Jenő minden nap bal lábbal kel fel. -jött a válasz. - Mindegy hogy reggel érkezik, délben, vagy délután. Mindig így viselkedik. Megszámlálhatatlan panaszt továbbít az igazgatóság felé.

Igazgató igyekszik eltávolítani az intézményből, mert szégyent hoz rájuk és az egész nőgyógyász szakmára, de sajnos nincs szakképzett munkaerő a helyére.

Elmúlt 70, kiégett. Tudni kéne, mikor kell abbahagyni. Már több kárt csinál a nők lelkében, mint jót.