Mit mondanál olyannak, aki öngyilkosságra készül? Valaki már beszélt ilyen emberrel?

Mindkettőnél jártam már. Pszichológushoz már huzamosabb ideje járok, és nem érzem, hogy nagyon javulna. Sőt, azt érzem, hogy sokkal több mindenre jövök rá, ha hosszabb ideig nem járok.

Az a baj, hogy a pszichológusokon is azt szoktam érezni, hogy nem igazán lelkiismeretesen csinálják. A pénzzel érdekeltté teszem őket abban, hogy segítsenek, de nem tudom mondjuk, hogy ha egy jó barátjuk vagy egy szerettük szenvedne, akkor annak is ilyen kezelést ajánlanának-e. Nem érzem azt, hogy mindent meg akarnának tenni, csak azt szoktam érezni, hogy most 50 percig beszélgetünk. A másik meg, hogy én nem akarom, hogy valaki ne ítélkezzen. Én azt akarom, hogy valaki teljesen megismerjen, és utána adjon egy visszajelzést arról, hogy milyen vagyok. A pszichológusok túl semlegesek, sokszor csak kérdéseket tesznek fel, meg beszéltetnek, de igazából visszajelzést nem adnak. Nekem valakitől azt kéne megkapnom, amit az apámtól kellett volna. Biztatást, elismerést, figyelmet, de közben kereteket is. Ebből én alig kaptam valamit. Magamra lettem hagyva, hogy találjak ki mindent magamnak, kb. legyek a saját szülőm. Visszajelzést se kaptam, meg biztatást se. Bizonytalan és esetlen lettem, és a mai napig úgy érzem magam, mint egy kamasz, akinek kéne egy csapat, amiben feloldódik, és ami egy visszajelzést ad neki. A húszas éveim közepén vagyok, de úgy érzem, 10 évvel le vagyok maradva belül.