Hogy gondoljátok, tényleg utáljam magam emiatt egy életen át?

"18 éves vagyok, és hát nagyon kicsi a mellem (de tényleg nagyon kicsi)"

Ééés?

Komolyan nem értem. Ez az egyetlen problémád? Sok lányt ismerek, aki azt gondolja magáról, hogy szépséghibája van (pl. nagy orra, vagy túl szeplős arca stb.) és folyamatosan szenvednek ettől, hogy emiatt ők rondák. Egy fenét. A férfi ugyanis amikor megnéz egy nőt, akkor nem úgy működik, mint a pletykás nő, amikor megnézi a barátnője lakását. Nem azt keresi, amibe bele lehet kötni, hanem két dolgot néz: az összbenyomást, illetve a vonzóbb pontokat. Azaz: ha általában pozitív, mosolygós, magabiztos, vidám lány vagy, akkor valószínűleg tetszel a férfiaknak. És az is lehet, hogy a testednek van olyan része, ami átlagon felül szép (pl. lehet ilyen az arc, vagy a szem, vagy a láb, de akár az is, hogy jól eltalált az öltözködésed, hajviseleted stb.) Ez jó benyomást tesz, és a melledet senki sem fogja külön méricskélni. Egyszer majd valamelyik férfi beléd szeret, és neki még a kis melled is külön tetszeni fog, mert különlegesség, olyan, amilyen csak az ő kedvesének van. (A szerelem ugyanis mindent átszínez.)

Szóval önbizalomhiányod van, de ha ennek a kis mell az oka, akkor ezt sürgősen felejtsd el, a férfiak nem olyan primitívek, mint képzeled. A barátnőid magatartásáról meg annyit, hogy a nők között kemény verseny van, amiben igyekeznek a másikat lenyomni minden eszközzel. Egymás önbizalmának tönkretételéhez nagyon értenek a "barát"nők, ez általános jelenség. Ne hallgass rájuk, fölösleges. (Cserére a barátnőid szorulnak, nem a melleid.)

A nagy mellnek egyébként vannak hátrányai is: állati kényelmetlen, mint extranagy mellű exbarátnőmtől tudom.