Mi baj velem? Ez szociális fóbia? Kérlek olvassátok el!

Nyolcadikos lány vagyok, és nem tudom mi a baj velem. A baráti körömben nagyon központi személy vagyok, mindig figyelemre vágyok, a központban akarok lenni. Érzem, hogy idegesítő vagyok. Félek, hogy megbántok valakit.Nagyon félek más emberek véleményétől, ha csak egy nevetést hallok, fèlek, hogy rajtam nevetnek. Ha pélfául egy fiú osztálytársam viccoböl egy kicsit rámüt, félek visszaadni, félek, hogy megszégyenít , megver. Ha akárki idegesen rám ordít, leszid , sírok, akár órákig ezen agyalok. Minden apró cselekedetet (akár kéztartást) úgy végzek, mintha valaki nézek. A hasamon van egy kis felesleg, mindig görcsösen visszahúzom, hogy ne látszódjon, szerintem emiatt voltak kibírhatatlan gyomorfájalmam egy hétig, annyira, hogy otthon kellett maradnom, a fájdalomtól sírtam is. Mindig zavarban vagyok, stresszelek, ha akár egy iskolatársamal kell beszèln a nyelvem botladozik. Elkèpesztöen félek a kínos szituációktól, utálok egyedül akár a lány wc-be elmenni, kellemetlenül érzem magam. Ha nem a településben vagyok, ahol élek, hanem akár a szomszéd településben pánikba esek, félek, hogy elveszek. A nyílt napról kissé könnyezve jöttem ki, magyon kellemetlen volt új emberekkel, elvették az önbecsülésemet teljesen. Ha felelnem kell, kiborulok, leblokkolok, alig tudok megszólalni. Itálok minden bulit, szörnyen komforton kívül érzem magam, és az önbizalmam akkor nincs, meg amúgy sincs túl sok. Már most félek a gólyatábortól, a kínos helyzetektől, utálok minden nem megszokott, idegen dolgok, olyankor pánikba esek. Rengetegszer egy megtörtént szituációt újratekerem a fejemben, és mindig hibáztatom magam, hogy mennyire elrontom a dolgokat. Bármitől képes vagyok bestresszelni, akik nincsenek a bagyon közel álló személyek közöt, azokkal elváltoztatom önkéntelenül a hangom, dadogok. Apróság: a vásárlás katasztrófa, kínosan érzem magam, a pénztárnál pedig minden esetben azon aggódom, hogy kevés lesz a pénzem. A kínos csöndektől rettegni tudok, bőgni tudnék , ha megtőrténik. Ebből remélem átjöttek a dolgok, hosszú lett, de így jobban átérezhető, és nagyon köszönöm annak, aki végigolvasta.