Mi a bajom? Disztímia, depresszió, vagy a szokásos tinihiszti?

14 éves lány vagyok.Mint általában mindenkinél,nálam is jelentkeztek különböző tiniproblémák:

-Felvetődött a kérdés:szeret engem valaki?És a válaszom mindig az rá,hogy csak hazudják,hogy szeretnek,de senki sem mutatja ki,hiába mondja.

-Féltékeny vagyok szeretetből valakire.És sírtam is kétszer emiatt,épp ma.

-Nem vagyok emo.(Ez nem probléma,de hogy megértsétek mi bajom van,ezt is tudnotok kell,hogy ez ne vetődjön fel bennetek)

-Mostanában kisebb az étvágyam,tulajdonítottam ezt a melegnek már,de nem biztos,hogy erről van szó h ezért nem eszek annyit,mint amennyit régebben ettem.

-Úgy érzem,hogy a problémáimmal nem tudok senkihez sem fordulni.Erre az oldalra azért jöttem,mert tudom,hogy itt névtelenül kérdezhetek bármit.És talán megoldást is kapok rá.

-Nem unatkozok..

-Nem drogozok..

-Nem alkoholizálok..

-Nem járok diszkóba..

-Barátnőkkel beszélgetek sokszor..

-barátnőkkel találkozok..

-Pasim van,de nem sokat foglalkozik velem,így én is sz_rok rá.

-Hirtelen a túl sok problémából semmi probléma nem lett..pedig amíg volt problémám(igazi),addig szép életem volt,és nem volt ennyi bajom.Értem erre a nyolcadik osztályt,mikor is hajtottam,hogy felvegyenek oda,ahova akarom.El is értem a célt,most még sem vagyok boldog!Miért?

-A mai sírásomhoz az emlékvideók is hozzásegítettek,a féltékenység ürügy volt arra,hogy kitörjön kétszer is a sírás!

Ti mit tennétek a helyemben?Annyit próbálok segíteni anyámnak..alig veszi észre.Mit csinálhatnék még??:S azt akarom,hogy szeressenek..sokan..ne csak mondják,hanem mutassák is ki!Ez nem az activity show,hogy itt választani kellene,hogy mondjam vagy mutassam!Nem?

Szeretném,ha kiderülne,hogy eddig az életemben minden hazugság volt,és hogy az élet szebb,az élet nem igazságtalan..DE SOK MINDENKI SZERETNE SOK MINDENT,csak sajnos sok minden nem valósulhat meg.Amit én akarnék,az sem valósulhat meg.

Nem tudom mit tegyek..