Azt gyanítom, hogy a lányom hánytatja magát. Hogy beszéljek vele a dologról?

Fogalmam sincs mióta tarthat, de már egy ideje ez a sejtésem. Ha számon kérem, hogy hová tűnt a kaja, hova mászkál ki esténként, mindig kitalál valamit, de én se most jöttem le a falvédőről. Látszanak az arcán és a kezén a nyomok, és a szagot is érezni lehet rajta olyankor.

Sajnos "minden oka" meg van rá. Az apja nem él velünk, csak ritkán beszél vele, volt pár zűr vele gyerekkorában is, és volt egy viszonylag hosszú ideig tartó párkapcsolata, ami elég csúnyán végződött. A mi kapcsolatunk sem az igazi, és sajnos soha nem is volt, de mindenképp segíteni szeretnék neki valahogy. Félek, hogy ha rákérdeznék, vagy számonkérném akkor csak letagadná, menekülne, tiltakozna. Így nem igazán tudom, hogy mitévő legyek.

19 éves, még tanul, és itthon él. Semmiképp nem akarom olyannal fenyegetni, hogy ha nem megy el orvoshoz, akkor kirakom a házból (vagy bármi hasonló).