Ti mit tettetek (a lelki egészségetekért), amikor borzalmas munkahelyen voltatok?
Legjobb esetben pár hónapot kell már csak maradnom.
Pár hét múlva talán elkezdhetek állást keresni, 2-3 hónap alatt a legjobb esetben már kapok és 30 nap ugye a felmondási idő.
Irtó szomorú vagyok a munkahelyen és már gondolni se bírok rá. Stressz nincs, de szomorú vagyok és hányingerem van tőle (sokszor szó szerint, a hasmenésről nem is beszélve).
A munka monoton, könnyen helyettesíthető, szoftvernek kellene végeznie. Az "irodatársam" egy bemerevedett, teljesítménykényszeres (de belső kényszerként, mert igazán nem a cég dolgai érdeklik, csak hogy 250 %-ot teljesítsen és szó szerint úgy vegye még a levegőt is, ahogy előírják), megkeseredett harmincas. 5 napból 1-en jófej, a többin bunkó, leparasztoz, közli, hogy nem vagyok normális (utal rá, de már közölte direktben is) leszól, nevelget, mintha tini lennék és az apám lenne: kinek hogyan köszöntem, nem köszöntem, mit hogy csináltam. Megjegyzést tesz a munkamorálomra.
A főnök tisztában van mindezzel, kirúgni vagy áthelyezni egyikünket se fog, mert nagyon-nagyon kellünk.
Én meg szomorú vagyok és szenvedek.
Persze időm sincs tanulni.
válasza:Nem lehet.
Valószínűleg a kisugárzásomat érzékeli, mert nem lehet.
Nagyjából minden ilyen "rohamánál" (én neveztem így) elmondtam. Akkor is, amikor vitáig nem fajult, sértés nélkül, nyugodtan mondta a magáét, közöltem, hogy engem nem változtat meg és hagyja abba.
Amúgy ezen a munkahelyen már enélkül a srác nélkül is nagyon szenvedek.
válasza: válasza:A régi rendszer TSZ-ében volt borzalmas munkahelyem, akár egy munkatábor. Eljöttem onnét nappali tagozatos fősulira, de egy évet halasztottam és addig a szülői gazdaságban éltem otthon. Az volt életem legszebb időszaka, mindenféle modern rabszolgasággal kapcsolatos hülyeség kiiktatásával. Most már értem hogy számos gazda miért lett öngyilkos amikor államosították tulajdonát majd behajtották rabszolgának.
Ahogy tapasztaltad is, nem a munkával van a baj hanem azzal hogy a dolgozóknak el kell viselniük egymás és az állam hülyeségét.
Nem tudom láttad-e Both Gábor 16 részes filmjeit a YouTube-on. Ő a párjával Budapestről költözött egy székelyföldi faluba önellátónak. És amint néhány filmrészleten látom, köszöni szépen nagyon jól érzi ott magát és nem kér újra a modern rabszolgaságból.
Az első rész itt van ha netán valakit érdekel:
Ásó Kapa Kamera 1.
válasza: válasza: válasza: válasza:Én is így voltam 1 éve.Már úgy mentem be dolgozni, hogy rosszul voltam.Azt írod, nem stresszes, de ez is stressz.
Én a stresszes munkámat hosszas vívódás után otthagytam.Mert a fizetés jó volt.De muszály volt, ha nem akartam tönkremenni.
Fél év munkahelykeresés, pénztelenség.Ez se jobb.Ez is felőröl.
Most van egy kényszermunkám.Ez se jó.Csöbörből vödörbe.Keresek új munkát de nincs.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!