3 éves lányom autista gyanús, ezt nem is akarom elhinni egyenlőre. Kb. semmit nem alszom. Jó lenne egy pár szülői mondat. Autisztikus jeleket produkál. Az majdnem ugyanaz? Türelmetlen nagyon, sorba rak, saját nevén hívja magát néha. Stb.

Talán ez valami vigaszt nyújt majd. Nagy valószínűséggel Aspergeres vagyok, a vizsgálatig még mindig nem sikerült eljutnom így 24 évesen (tervben van idén), de a tünetek alapján eléggé magamra ismertem. Édesanyám nehezen fogadta, amikor felvetettem neki, nem is hajlandó róla tudomást venni.

Világ életemben nem tudtam barátkozni, oviban egyedül ültem a sarokban, alig mertem megszólalni idegenek között. Általában a nővéremet beszéltettem magam helyett, így egész jól orvosoltam a helyzetet. 20-on évesen észrevettem hogy nagyon kevés empátia szorult belém, ami persze tudom hogy nem normális, de nem tudok rajta változtatni. Persze a 90-es években senkinek nem tűnt fel, hogy esetleg valami nem oké velem, csak kicsit furának és félénknek tartottak.

Jelenleg jól fizető állásom van, a szüleimtől külön élek, megy a mindennapi élet egyedül, szóval semmi sincs veszve. Ha esetleg autista lenne a kislányod, ő legalább eljárhat fejlesztésre, szerintem rengeteget segítene neki a kommunikációban. Már az is sokat számít, hogy ti hogyan álltok az állapotához.

24/L