Na most akkor mennyire érdemes hajtanunk magunkat? Árt így vagy úgy a betáblázott élet?
Most bő egy évig a következőképpen kellene, hogy kinézzen az "órarendem":
- Munka, nálunk nem 8,5, hanem 9 óra
- Heti egyszer pszichológus
- Heti kb 3x1 óra sport
- Napi 1-2 óra tanulás
- Minden második hétvégén tanfolyam.
Szociális élet emellett nem fér bele, Édesapámmal és egy-két barátommal találkozom néha.
Pszichológushoz még nem járok, ezen kívül már most ilyen az életem (fárasztó).
Egyedül... nem tudom most eldönteni, véleményt alkotni arról, hogy jó-e ez így.
Higgyétek el, nincs, akitől megkérdezzem.
Apukámmal jó a viszony, de lelkizni nem igazán tudok vele (ő szokott velem), fogalma sincs az érzéseimről és arról, hogy telnek a napjaim.
1. Nem, nem mindenkié ilyen.
2. Attól, hogy sokaké ilyen, attól még nem jó ez. Ezek után kérdés, miért van ennyi szomorú, stresszes, ideges ember...
3. Nem vagyok férfi, habár lehet valami a stílusomban, mert mindig annak néznek.......
4. Jöhetsz vezetni a háztartásomat. Várlak.
Nagyon sok helyen vannak 9 órát bent, mert egy óra az ebédidő vagy ha csak fél, a péntek rövidebb.
Én azon lepődök meg, ha valaki ténylegesen csak 8 órát tölt bent, de nem is látok ilyet a környezetemben.
Szóval ilyen a 9 órában végzett munka.
Régesrég hetente jártam pszichológushoz, két éve meg lelkigondozóhoz.
Havi egy alkalomnak mi értelme?
A tanfolyam nem éri meg.
Csak nem mindegy, úgy nem sikerül kitörnöm, hogy megpróbáltam vagy úgy, hogy meg se próbáltam.
Páromnak majdnem ugyna ez a beosztása.
8 óra munka + túlóra + ügyelet
heti 4x sport
napi 1-2 óra tanulás
Emellett továbbképzésekre is jár.
mégis marad ideje rám is, a haverjaira is heti többször és bulizásra is
Nekem azért a sport nem annyira szabadidő.
Hát múlt héten egyik délután egy barátnőmmel beszélgettem, hazaérkezés után ugye alvás, egyik sulinap után délután mondhatni család, utána alvás, háztartás fenntartása (és még kosz van), tanulás, sport és egész héten volt vagy 3-4 óra időm magamra, egyedül. Ebbe punnyadás, döglés fért bele, a hobbijaim nem.
És akkor még gondolom heti több baráti program lenne "egészséges", ne adj Isten fiúval ismerkedni.
Végülis elhiszem, amit írtok, de Ti elhihetnétek, hogy a pörgést szeretitek alapból.
Nekem ismerősi körömben van szülő, aki gyerek és munka mellett csinált egy MSc-t, van, akinek a gyerek és munka mellett a háztartásra sincs energiája és mesélte, hogy neki is lenne kedve tanfolyamhoz, de nem férne bele (ő a középút) és van, aki heti 32 órát dolgozik (ő velem egykorú) és attól ő már fáradt, hagyják békén, 9 órát akar aludni, napi 6 órát dolgozni, különben hadd hobbizzon. Én őt állandóan fáradtnak látom, akkor is, ha felmond a semmire, mert neki soha egyik munkahely se tetszik és felmond.
Nekem meg kb az lenne az ideális, hogy hazamegyek szép komótosan, talán gyaloglok is hazafelé pl pár megálló helyett, otthon napi házimunka majd punnyadás és ebbe talán már beleférne a hobbim is, ami koncentrálós, figyelős és kreativitást is igényel. Makd szép komótos lefekvés és 8,5 óra fekvés, abba talán belelerül 8 óra effektív alvás..
Szóval engem ehhez mérten érdekel a kérdés.
A pörgős ember annyira szereti a pörgést, hogy unatkozna is, a másik véglet nem ismeri az unalmat, mert létszükséglet neki, hogy otthon-egyedül-lassan...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!