Miért szeretnek egyes emberek szenvedni?
Már sokadszorra tapasztalom azt, hogy vannak egyes emberek akik imádnak szenvedni: egyértelmű megoldásokkal nem élnek, nem teszik meg azt amit kellene vagy ami "megoldaná" a problémájukat - holott tudják ők is mi lenne a megoldás.
Egyszerűen csak egyhelyben toporognak és a saját önsajnálatukban és szenvedésükben hemperegnek.
Sőt ha a kezedet nyújtod akkor az se fogadják el, inkább tovább folytatják saját maguk marását.
Ez miért jó nekik?
Mi ennek a magyarázata?
Van ennek valami pszichológiai alapja?
Több oka lehet. Lehet olyan régóta élnek szenvedésben, lehúzó környezetben, hogy nem látják a kiutat.
Lehet olyan is, hogy képtelenek elengedni a szenvedést, megváltozni, vagy valami tanácsot elfogadni és tenni valamit, mert nincs önbizalmuk, minden új lehetőség félelmetesnek hangzik.
Félnek tőle, hogy a változás újabb fájdalmakat hozhat, ismét át kell élniük azokat az érzéseket (vagy még rosszabbakat) amelyektől szenvednek.
Egy szó, lustaság.
Az adott helyzetből kitörés gyakran hatalmas energiát igényel. Akaraterőt, küzdőszellemet, bátorságot.
Legyen az egy szar kapcsolat, stresszes munkahely, tétlenség stb ...
Sokkal nehezebb kitörni és adott nap adott pillanatban sokkal kényelmesebb nem tenni semmit a szenvedés megszüntetéséért.
Ellenben panaszkodni, picsogni, másokat hibáztatni, mások energiáját elszívni... az mindig megy. Ezért tűnik úgy, hogy szeretnek szenvedni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!