A pszichológus meg tudna gyógyítani?

a pszichológussal csak beszélgetni fogsz, az extrém szorongáson nem segít

ha pszichiáterhez mész az már tud felírni nyugtató, esetleg antidepresszánst, ezzel elindulsz a gyógyulás akár évekig tartó útján

hogy ilyen kezelés mellett felvesznek rendőrtanoncnak azt nem tudom, de valószínűleg nem, várd meg amíg mentálisan nagyrészt rendbejössz, azután jelentkezz

a kóros szorongásnak nem feltétlenül része az öngyilkossági hajlam, de a pszichiáter tudni fogja milyen kezelésre van szükséged

(de csakis járóbeteg ellátásban)

Abszolút egyet kell értsek a 4-es válaszolóval :( Magadnak tennél rosszat, ha rendőrnek mennél. Persze ez a veszély nem fenyeget, mert van alkalmassági, de ha csak elméletben nézzük.

A terápia tud segíteni a szorongáson, de ahhoz hosszú-hosszú évek kellenek. Ráadásul ha ilyen szintű szorongásod van, ide már talán gyógyszer is kéne, nemcsak terápia.

Sokkal kisebb célok elérésére kellene törekedned ebben a helyzetben: hogy ne legyél egy szociális csőd, ne vágjon földhöz, ha be kell menned a suliba, legyen önbizalmad, ilyesmik.

Kezdj el dolgozni a "B-terven", biztos van még más, ami a rendőri munkán kívül érdekel téged.

Aki szorongásra hajlamos az teljesen alkalmatlan rendőrnek.

Szorongással még egy teljesen átlagos munkakört is nehéz betölteni.

Én nem hiszek abba,hogy ezt lehet gyógyítani.Genetikai jellemző,ősi megmaradt tulajdonság,aminek a maga idejében megvoltak az előnyei.

A mai világban hátrányos.

A gyógyszerek egy ideig tompítják a szorongást,utána egyre több kell belőle.Lassan ráfüggsz,és szorongani is fogsz.

Találj valami nyugis munkát,ahol nem kell sok emberrel érintkezni.

Majd megfogod tapasztalni,hogy a pszichológus nem olyan,mint egy fizikai betegséget gyógyító orvos.

Ő nem tud rajtad segíteni,mert nem tud bebújni a testedbe,a fejedbe.

Ha magadon nem tudsz segíteni,akkor senki sem tud.

Ha nem sikerül,akkor meg meg kell találni a módot,hogy valahogy együtt tudj élni ezzel a betegséggel.

Én,ahogy egyre idősebb lettem,egyre rosszabb lett.Szociális fóbiás vagyok,szorongásos zavarokkal.

Egy dolog "gyógyítana meg",ha nyernék a lottón,és soha nem kellene senkinek kiszolgáltatva lennem,de erre kevés az esély.

azért kell a járóbeteg pszichiáter kontrollja h ne függjön rá egyre jobban a gyógyszerre

régen velem is többször előfordult h elkezdtem emelni a nyugtatóadagot, se sok év után már szabályosan tudom szedni, ehhez az kellet h hosszú időn át kiiktassa a gyógyszer az irreális szorongást

nekem rengeteget segített, annak idején ott volt az a halálfélelem erősségű szorongás, most meg bármi félelem nélkül megyek az utcán, a boltba/büfébe/ügyet intézni, akármit

jelenleg tovább próbálom csökkenteni a nyugtatót

a kávéval meg vigyázni kell, ha legalább fél napon belül előfordulhat olyan helyzet h leülünk egymással szemben beszélgetni, akkor egy csepp kávét se mert akkor áramütésszerűen begörcsölök a szemkontaktustól és szemkontaktus nélkül is természetellenesen feszült vagyok, próbálom elkerülni h megránduljon a nyakam vagy a kezem