Akik borderline-osok, ti mit gondoltok, mi miatt lettetek
azok?
Genetika + szülői nevelés
2018. szept. 9. 17:13
Hasznos számodra ez a válasz?
Szülői nevelés + környezetem (pl. gimnázium)
2018. szept. 9. 17:18
Hasznos számodra ez a válasz?
3/10 A kérdező kommentje:
Ja, bocsi, nem úgy értettem, hogy ez tudományos értelemben mitől alakul ki. Hanem hogy pontosan mik az okok nálatok, milyenek voltak a szüleitek, hogyan neveltek, ilyesmik
Szia, nekem a szocfóbia elég erős olykor border line-ról nem tudok
nálam az volt a problémám, hogy olyan "barátságokban" voltam évekig amik lehúztak, és közben míg ezek a "barátok" 2 szem között, szüleim előtt játszották a jógyereket, amikor nagyobb társaságban voltunk, mindig megtalálták a gyenge pointjaimat és döfködték a kést belém rendesen(enyhe túlzással)
De mivel nem volt "éberségem" ahhoz, hogy ezt észrevegyem szépen lassan beépült a tudatalattimba, hogy én kevés vagyok az emberekhez..
Habár az én esetemben úgy érzem, simán túljuthat az ember ezen, ha évekig dolgozik rajta
2018. szept. 9. 17:38
Hasznos számodra ez a válasz?
Első válaszoló vagyok. Bocsi, akkor én értettem félre. Nos, nálam az váltotta ki, hogy édesanyám eltitkolta előlem a rossz dolgokat, elhitette velem, hogy engem sosem érhet baj, az élet könnyű, és nekem nem lesznek benne nehézségek. Nagyon el is voltam kapatva (nem anyagilag). Emiatt minden nehézség, probléma 10.000-szeres súllyal nehezedik rám, sokkal nagyobb traumát okoz ezeknek a tudomásul vétele. A hajlamra utaló jelek már gyerekkoromban jelen voltak, de maga a betegség akkor teljesedett ki, amikor először szembesültem az élet nehézségeivel. Haragudtam a világra, hogy ilyen sz*r az élet, életképtelen voltam, frusztrált lettem. Ebből adódtak a dührohamok, csalódottság, kishitűség, ellentétes érzelmek stb. Sajnos mai napig nem tudom úgy nézni a világot, mint ahogy az ideális lenne.
2018. szept. 9. 20:02
Hasznos számodra ez a válasz?
6/10 A kérdező kommentje:
Köszönöm a válaszodat! :) Azt még megkérdezhetem, mik voltak gyerekkorodban a rá utaló jelek, meg hogy hány évesen?
Ismét az első vagyok. Már olyan 5-6 évesen észrevették, hogy máshogy viselkedem, mint a többiek. Ambivalensen viselkedtem. Nagyon visszahúzódó, szégyellős voltam, ugyanakkor vágytam az elismerésre, arra, hogy figyeljenek rám. Pl. amikor produkáltam magam versmondással vagy énekléssel, akkor mosolyogva figyeltek. Én ezt úgy értelmeztem, hogy kinevetnek, nem vesznek komolyan, megszégyenítenek, nevetségesnek tartanak. Emiatt hatalmas düh volt bennem, ami ki is tört belőlem. Amikor meg pl. meg akartak simogatni, undorral elrántottam magam és dühös lettem, amiért hozzám érnek. Tehát teljesen máshogy értelmeztem a gesztusokat. Rosszat feltételeztem mindenkiről. Átlagos dolgok kellemetlen érzést keltettek bennem. Mondjuk másfajta mentális betegségeim is vannak, ezért nehéz megmondani, hogy mi tartozik a borderline-hoz, és mi nem.
2018. szept. 10. 17:30
Hasznos számodra ez a válasz?
8/10 A kérdező kommentje:
Köszönöm, nagyon érdekeseket írsz! Milyen más mentális betegségeid vannak még? Ha nem vagyok indiszkrét.
Bocsánat, hogy csak most válaszolok.
Depresszió (most csak disztímia), szorongás, kényszerbetegség, meg gyerekkoromban diagnosztizálták az Asperger-szindrómát. De sok kisebb tünet is együtt jár ezekkel, pl. paranoia, derealizáció/deperszonalizáció, szociális fóbia. Remélem, mással már nem bővül a sor. :)
2018. szept. 20. 18:41
Hasznos számodra ez a válasz?
10/10 A kérdező kommentje:
Kapcsolódó kérdések:
válasza: