Mi van ha az agyam torzan érzékeli a valóságot?

Szerintem az vezethetett ilyen riadt tétovaságra, hogy ennyire magányossá vált barátunkkal vagy nem törődtek a szülei, vagy ő nem törődött az ő törődésükkel, - vagy nincs a rokonságában egy bölcs idősebb: nagyszülő, nagybácsi vagy nagynéni, - vagy nem talált az iskolájában olyan NEVELŐRE, akivel az élete felmerült kérdéseire választ kaphatott volna. Tehát: nézzen körül, keressen VALAKIT, akit szeretni, becsülni tud, és aki elég BÖLCS, okos, szeretetre méltó, aki MEGNYUGTATÓ VÁLASZT TUD ADNI mindarra, amitől magát "agyamentnek" érző barátunk fél.

Attól sem kellene félnie, hogy valamelyik keresztény vagy keresztyén LELKIPÁSZTOR MAGYARÁZATA segítheti eligazodni a világban. Hiszen minden ember Isten teremtménye, és az Istenbe vetett HIT ad erőt az élethez, - és az istenhit is szavak által fogadható be a lelkünkbe. Isten azért teremtett NEMZETEKET, azokon belül CSALÁDOKAT, hogy az emberek egymás szerető és okos támaszai legyenek, - mert nem pénzből, hanem szeretetből élünk! (A pénz csak eszköz az árucseréhez.) Az életünk megrontói azok a gonoszok, akik KAMATOT szednek, és az ő kapzsiságuk végtelen. Ők akarják, hogy minél több ember "agyament" félős és magányos legyen, mert akkor EGYENKÉNT könnyen elbánhatnak mindenkivel! Ez ellen csak a családi és baráti ÖSSZEFOGÁS, az okos beszélgetések, egymás önzetlen, szeretetteljes segítése lehet az igazi védelem. Kívánom, hogy mielőbb legalább egy igazi barátra találjon, - és nem pia mellett, hanem okosan, sok-sok beszélgetés során megértse: miért élünk, milyen életfeladatokhoz kaptunk tehetséget a születésünkkel, és hogy valódi örömet az okoz, ha szerethetünk valakit, és szerethetjük azt az értelmes munkát, amiből fenntarthatjuk az életünket, - és a szeretett családunkat.