Pánikbetegség lenne? Többi lent!

A tünet az, hogy egyszer csak fokozatosan elkezd légszomjam lenni. Azt is érzem, hogy nyelni is alig tudok, mintha nem termelődne elég nyálam. Elkezdem a számomon venni a levegőt, és mintha érezném, hogy szívritmus zavarom is lenne léha. Úgy érzem magam, minta felfújtam volna egymás után legalább három lufit: szédülés érzet. Van amikor ez tovább megy halálfélelem érzésbe, és lezsibbad kezem, lábam, tarkóm; gyomrom és hassam görcsösen húzódik. Még beszélni se nagyon tudnék olyankor, mintha valaki fojtogatna, szó szerint lezsibbadok (bár ilyen súlyosságú csak egyszer volt még).

A másikféle eset, amikor azt érzem, hogy a szívritmus zavarom van, illetve heves szívverés. A szívritmuszavar olyan, hogy levegőt is nehezebben veszek érzem, és sokszor légszomjam is van ekkor. Valamikor ez indítja be a pánikot és a további félelem érzést.

Előjöhet autóban való közlekedéskor utasként (van amikor félúton, vagy van amikor közvetlen érkezés előtt...), hirtelen időjárás változásra (például amikor nagy felhőszakadás érkezik), fodrásznál, mikor a székben ülök (mikor tudom hogy nem szabad/szoktak felállni, mert hülyének néznének...), vonaton való közlekedéskor, de jött már rám boltban is. A légkondi mikor túlzottan hideg, akár boltban, akár autóban, úgy érzem hogy egyszerűen a torkomon nem megy le levegő, és ez is beindíthatja ezt az egészet... De van amikor csak úgy minden ok nélkül. Amikor nagy sikert érek el és izgulok rajta, vagy pedig akkor is, mikor nagy feladat előtt (vizsga előtt) állok és amiatt stresszelek, bár nem tartom magam túl stresszesnek... Lényegében elég sokféle esetben elő jöhet, nem tudom hogy véletlenszerű-e ez, vagy kapcsolható-e valamelyik cselekvéshez...

Magamról: maximalista, perfekcionista, átlag feletti intelligenciával rendelkező (IQ és EQ) egyaránt. Elég nagy célokat szoktam kitűzni magam elé (tanulmányok terén), amit akkor is teljesítek ha minden kötél szakad, bármennyi munkát, energiát fektessek is bele... Egyébként érdekel is az amit csinálok, tanulok, szóval nem egy teljesen kényszeredett állapotról van szó. Gyakran végzek testmozgást is biciklizés és súlyzós edzés formájában. Hobbim is van, többek között a tanulás, de vannak egyéb tevékenységek, amelyeknél haverokra is találok. A negatívumok: önbizalmam, önbecsülésem egyenlő a nullával. Bár én szeretem magamat bizonyos fokig mégis, az elért eredmények és a tehetségem miatt többek között. Visszahúzódó, csendes, bezárkózott, kevés baráttal, nem vagyok bulizós abszolút, barátnőm sem volt még. Viszont hiányoznak ezek a dolgok, nem jelenti azt hogy nem vágyok ezekre.

kérdésem az lenne, hogy ez pánikbetegség lenne? A szívritmuszavarral kapcsolatban voltam kardiológusnál is, az ekg-n nem nagyon látott semmit se éppen... Csináltatott véreredményt is, azt mondta semmi bajom. Barátkozzak, csajozzak, stb, nem nagyon tud rá mit mondani.

Köszönöm szépen előre is a válaszokat! 24/F