Ki hogyan lépett túl a lelki kiüresedésen? Túl lehet ezen lépni?
33 éves férfi vagyok. Egyszerűen untatnak az emberek, a hülye nyavajáik, a dumáik. Szinte mindennel elégedetlen vagyok. Már az okoz örömet, ha letehetem a hátsómat és semmire sem kell gondolnom. Huszonévesen tele voltam sok apró dolognak számító tervvel, de nem nagyon jött össze. Régebben nem estek nehezemre a kihívások, ma már tiszta nyűg. Egyre jobban begubózok, ez esik jól.
Ha valaki volt ilyenben, hogyan sikerült kilábalni belőle?
Félreértés ne essék ez nem depresszió, ez már amolyan jellemvonás lett.
Ahogy idősödik az ember, úgy válik minden egyre nagyobb nyűggé. Azonban még 33 évesen nem kellene ezt érezned.
Azt nem csodálom, ha idegesítenek az emberek. A magyarok a panaszkodásról híresek, én sem tudom elviselni. Nem úgy, mint az angolok, ha megkérdezed tőlük, hogy "Szia, hogy vagy?" minden esetben az a válasz, hogy "Szia, köszönöm jól" még akkor is, ha épp most törte el a lábát, vagy fáj mindene. Ott már az a fura, ha valaki nem ezt a választ adja, csak néznek rá, hogy "szerinted ez mégis kit érdekel?!"
Úgyhogy lehet, hogy neked is a környezetváltás tenne jót. Költözz el (akár külföldre), ismerkedj másokkal, legyenek új terveid. Ilyen jól állsz például anyagilag, hogy már nem számít az sem, hogy sikeresebb legyél a munkahelyeden/legyen egy lakásod meg egy szerető feleséged? Fiatal vagy még, ne gubózz be otthon, elég lesz majd a nyugdíjas éveidben.:)
Nem az udvariassági formákra voltam kiváncsi, az angoloknál ez az, úgy mint az időjárásról beszélgetés. Gondolom valakitől hallottad ezt a dolgot.
Na kár volt ide írnom.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!