Hogyan lehetek tanár szociális fóbiával?
Röviden sehogy. Átfogalmazom a kérdést? Hogyan tartsak úgy előadást, hogy közben nem remeg a kezem, nem vörösödök el, és nem akarok kiugrani az ablakon? Izzadni kezdek ha beszélnem kell, és dadogni. Szörnyű.
De szeretnék gyógypedagógiával foglalkozni ezen irracionális félelmem ellenére. Elkezdtem kigobozni a problémát.
Nem féltem mindig a szerepléstől. Alapvetően mindig introveltált voltam, amit nem tartok problémának. Általánosban erősen szekáltak. Itt kezdődött az egész szereplési undurom, egy jó adag önbizalomhiánnyal megspékelve.
Azért így is voltak nyilvános beszédeim. Ha nem azt elemzem, hogy én h éreztem magam, hanem kívülre helyezem a hangsúlyt, rájövök, h annyira nem voltam gáz, sőt, néha még meg is dícsérnek (mondjuk az lehet amiatt van, mert látják h majdnem összeesek és féltenek🤔)
Az a kérdésem, hogy ezzel megtudok küzdeni? Vagy legalábbis kontrolállható mértékig csökkenteni ezt a szörnyűséget? Hogyan? Esélytelen a pedagógiai pálya?
(Azért most írtam ki a kérdést, mert szóbeli érettségire készülve rájöttem, h a problémát nem a sok tanulás jelenti, hanem az, h szóban kell feleljek)
Felvettek?
Terápián voltál már? És gyógyszert szedtél már esetleg? Nyilvánvaló, hogy ezekkel kellene próbálkoznod, főleg a terápiával.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!