Mitől alakulhatnak ki a szexuális fétisek?

Sok mindentől. Dolgok, melyeket az ember akaratlanul is elnyom magában valamiért, kihatnak a szexualitásra is, például. Ezeket a tudatalattiból lehetne előásni és megfelelő kezeléssel akár a fétist megszüntetni is. De erről nem szabad beszélni, mert nem minden ember áll készen erre, hogy leássanak a tudatalattijába, hogy magával szembe kelljen néznie, vagy akár az életét is felszabadítsák bizonyos dolgok alól. Mert az ember ebben nőtt fel, ezt szokta meg, akkor is, ha atipikus, nem teljesen mondható normálisnak.

Vagy pedig, bizonyos szerepet töltött be mindig az egyén pl. a családban, ami neki akár nem is előnyös, és ugyanezt a szerepet keresi a párkapcsolatban, szexualitásban is magának, ez lehet pl. a szubmisszív, mazochista viselkedés oka. De nem csak ez lehet az oka, és pont az ellentétébe is csaphat a szexualitásban az, amilyen szerepben volt gyerekkorában az ember, tehát elég összetett az egész.

Mivel a legtöbb embernek, mint írtam, nehéz szembenézni önmagával, az atipikus lelki működéseivel, mert ebben nőtt fel, ezt érzi magáénak, személyétől teljesen elválaszthatatlannak, sok embert nem lehet szembesíteni a fétisének gyökerével. A terápia pedig mindig önkényes, sosem kényszer. Így sokan azt mondják, egyszerűen ezt adta az élet, nem is próbálják megmagyarázni. Sok esetben nincs is szükség a fétis miatt beavatkozni a lelki folyamatokba, mert jól együtt tud élni az ember a fétissel. Egyes esetekben, pl. pedofília (ez éppen nem fétis, hanem perverzió) szükség lehet beavatkozásra.

Egyelőre (tudtommal) pl. a Wikipédia azt írja, nem szüntethetők meg az ilyen atipikus szexuális viselkedések. Lehet, nincs egységes módszer, de a lelki folyamatos feltárása, szembesítés, esetleg életkörülmények megváltoztatása együtt valóban változást okozhat a szexuális szokások, érdeklődés terén is. Természetesen csak ha készen áll erre az egyén, mert úgy érzi, élete egyéb területein is akadályokba ütközik, és változtatni akar.

Szerintem ez egyfajta reakció negatív élményekre, eseményekre, helyzetekre. Neten is ezt írják, dokik is ezt mondják.

Én boldog voltam amíg nem tudtam miért alakult ki nekem az ami. Így viszont undorodom magagmtól hogy vonz, és a szextől is. Köszi pszichomókusok...

1-es tudom hogy jót akarsz de ez nem gyógyítható és nem feltétlenül jó ötlet ezt firtatni. Szerintem badarság hogy segít ha visszaemlékszel meg elmesélsz idegeneknek egy traumát, ezt csak a kíváncsi emberek találták ki... Nemhiszem hogy bárki is kész rá. (Nem vitatkozásból írom, csak vélemény és nyilván lehet nincs igazam)

1. vagyok. Kedves második, nem ismerem az eseted, talán érdekelne is, ha talán beleférne az időmbe.

Az önismeret nem feltétlen könnyű dolog, nem attól lesz valaki elismerésre méltó ember, hogy él a nagyvilágba, ahogy jól esik, hanem hogy szembe mer nézni önmagával. Minden embernek vannak hibái, hiányosságai is a sok érték mellett, és ha ezzel szembe is mer nézni, arra lehet azt mondani, hogy bátor ember. Emellett önmagad elfogadni sem árt, sőt. Igen, gyakorlatilag minden embernek el kellene jutnia egyszer addig, hogy undorodik magától, egy pillanatra, csak utána ennél tovább is kéne lépni. Valaki például nem meri magának se beismerni, hogy élvezetet nyújt neki, ha másokat szenvedni lát, netalán belehalni a szenvedésbe, mert ilyen is van. Az elfojtott feszültség, aminek valamiért "nem szabad" felszínre törnie, ilyet is kitermel. Talán a szülők hatása miatt kénytelen valaki elfojtani minden indulatát, ami aztán szokásává válik.

Én meg vagyok győződve, hogy ezek gyógyítható dolgok, csak nem könnyen. Ez minden terápiánál így van: kell az egyén együttműködése is, sőt fel kell ismernie, hogy valami nincs rendben, ezt pedig a legtöbb ember nem meri felismerni, a szőnyeg alá söpri, vagy pedig csak egyszerűen nem érti meg, hiába akarja. Ezt előmozdítani minden kényszerítés nélkül, szintén nem könnyű. Ezeken bukik meg az egész. Ezért nem szabad ezt firtatni, jól mondod! Én mégis firtatom. Tudtommal nem ütközik semmilyen szabályozásba, törvénybe, hogy erről a témáról a magam véleménye szerint írjak, miközben tisztelem az embereket, akkor is, ha hibáik vannak.

Megint másik téma, az önismeret megszerzése nem egyszerű a mai világban, a mai pszichológusokkal sem. Sajnos nem lehet megbízni sokszor a pszichológusokban sem.