Rosszullétes pánikbetegségből hogyan és mennyi idő alatt lehet kigyógyulni?

Egyáltalán nem kell hozzá trauma, hiába terjesztik sokan, ez kémia.

Elmúlni nem fog, de antidepresszánssal tünetmentes lehetsz.

Szerintem se kell gyógyszer!! 8 èvig voltam pànikbeteg, mire ràjöttem, hogy magamon tudok csak segìteni. Egy autòbaleset utàn kezdődött. Nagyon is lehet köze traumàhoz! 4 piszichològus se tudta "elmulasztani". Amíg te nem küzdöd le magad, addig bàrki bàrmivel pròbàl nyugtatni, magyaràzni, nem fog javulni a helyzet.

Nagyon nehéz, de felül kell kerekedni rajta. Ne engedd, hogy eluralkodjon rajtad.

Eleinte több időbe telik, de egy idő utàn tùl leszel rajta. Tudom milyen, èn is ki voltam kèszülve az àllandò buszozàstòl egyetemi èveim alatt, ès szòrakozni se jàrtam a baràtaimmal, mert a tömegtől rosszul lettem, azt hittem ott fogok meghalni. Bezàrtsàgtòl szintèn ès mèg sorolhatnàm vègtelensègig. El kell hitetned magaddal, hogy minden rendben van ès megnyugodni ilyen helyzetekben. Menni fog, kitartàs!

Akinek nem trauma okozta (és nem vagyok benne biztos, hogy az egyáltalán "klasszikus" pánikbetegséget okoz, annak biztos, hogy semmilyen hókusz-pókusztól nem fog elmúlni, csak gyógyszertől.

5-ös

Kultúrált ember alkalmazkodni is szokott, nem dug az éttermi asztalon, nem veri meg a főnökét az irodában stb. Szóval az nem úgy van, hogy semmi érzelmet nem fojtunk el, aztán mindenki más, meg az egész világ le van szarva.

Hát sajnos pár évvel ezelőtt egyik-napról a másikra másodjára elkapott ez a betegség,de kőkeményen,brutálisan..Nem mennék mélyebben bele,mert mindenkinek szörnyű,de olyan szinten voltam,hogy éjjelre nem mertem lekapcsolni a lámpát pl.,és a telefon csörgésére rohamot kaptam...Napi egy kiló fogyás,rohammal keltem,rohammal aludtam...Társasági életemet elvágta..

Mivel egyedül éltem,ezért nagyon drasztikus megoldást hoztam,mert a dokihoz akkor még nem tudtam elindulni,és senki se segített.

Az én módszerem a legnehezebb volt,de 2-3 hónap alatt vége lett.

A lényege,hogy szembementem a betegséggel..Vagyis..nem mertem a házból kimenni,de elindultam..Igen,rohammal,160-as pulzussal,de elindultam..10 perc után szó szerint visszamenekültem a házba...Másnap megint elindultam..már picit tovább mentem..Emlékszem az első postáramenetelemre..Harmadjára értem oda,kapkodva a levegőt,pulzus egekbe,de mentem...Egyszerűen nem láttam jobb megoldást,nem akartam gyógyszerrel félig meggyógyulni,de bele is ragadni a betegségbe..

A tömegközlekedés dettó..Mentem egy megállót,leszálltam,később kettőt..Alig vártam,hogy hazaérjek..

De bevált..Egyre többet tudtam menni,gyógyszert nem szedtem,csak rohamoknál,de azt is próbáltam bogyó nélkül..Csak néha sikerült..

Most nem fogok mindent részletesen leírni,de ezt tettem,szembementem vele..Mindennel amitől csak féltem..

Nagyon nehéz volt,szerintem nagyjából el tudod képzelni,hisz sokan ezeket egy életre elhagyják,és csak partnerrel megy.Nekem ez nem adatott meg...

De!

A legjobb módszer volt,és sokkal-sokkal erősebb lettem,mint valaha bármikor..Ha most eszembe jut,nem rossz érzés,hanem esküszöm hálás vagyok,mert ha azon túl tudtam lenni,már nem sok akadályt látok..Fura érzés,de tényleg azóta sokkal erősebb lettem..

Ez kellett hozzá..

Bocsánat,hogy hosszú voltam,de hátha segítek..

Mivel a baj fejben van,ott a megoldás is..Semmi más nem tud meggyógyítani,csak a saját gondolkodásod,elméd..