Mit kezdjek magammal?
Öngyilkossági gondolataim vannak, és ezekről teljesen nyitottan beszélek, mintha természetes lenne. Anorexiás vagyok. Ha valaki azt mondja, hogy nekem komoly segítségre van szükségem, rávágom, hogy nem érdemlem meg. Mit lehet tenni, ha belátom, hogy nagyon beteg vagyok agyilag, de mégsem fogadom el a segítséget,mondván:"tönkre akarom tenni magamat".
Hogy tudnak segíteni rajtam, ha egyszerűen nem fogadok el semmilyen segítséget?
Ja hozzáteszem, hogy 14 éves vagyok. Szomorú idáig süllyedni ilyen fiatalon.
Egyébként azért haragszok ennyire magamra (vagy nem is tudom mi ez) mert körülbelül három hónapja nyilvánosságra került néhány meztelen kép rólam, amit egy fiúnak küldtem eléggé naivan. Szörnyen haragszom magamra, és mindenki megutált. Próbáltam többször véget vetni az életemnek, de valahogy sose jött össze, és nem azért, mert nem merem(sajnos)! Aztán vagdostam a csuklómat, utána hánytattam magamat. Tényleg mindent kipróbáltam már, csak hogy megbosszuljam saját magamnak ezt az egészet.
Bocsi skacok, de ez nagyon kijött most belőlem. Tanácstalan vagyok.
Némiképp egyet kell értsek az első válaszolóval...
14 évesen egyébként én is azt hittem, hogy depis vagyok és utáltam az életet, utáltam az emberiséget meg mindent... Most 21 éves vagyok és ha tehetném simán megverném a 14 éves énemet. Az a "baj" hogy az olyanok mint te meg én is voltam anno, nem tudják mik a valódi gondok. Persze akkoriban utáltam amikor a korom miatt ilyeneket mondtak és nem akartam elhinni, de igazuk volt. Néhány évvel később rájöttem, hogy igaz amiket mondanak. Tényleg csak a korod teszi. Annyit elárulok amúgy, hogy ha valaki komolyan gondolja az öngyilkosságot annak sikerül is... Ezzel nem biztatni akarlak ra de ez így van. Aki meg akar halni és van bátorsága kioltani egy életet, annak megy.
Én tudod meddig akartam meghalni? Amíg 15 évesen nem vitt el a mentő több mint 200-as pulzussal, a normál 70-80 helyett. Szerencse, hogy nem kellett kiütni. Azóta mégis értékelem az életet és most már szeretem, soha nem akarok meghalni. Igazából soha nem is voltak komoly problémáim ami miatt érdemes lett volna. Egyedül a suli meg az osztálytársak voltak az ami gáz volt. De őszintén, miattuk megéri? Megéri pár seggf3j miatt véget vetni mindennek?
Igazából magamból kiindulva mondhat bárki bármit, úgyse fogsz hallgatni senkire. A saját tapasztalataidból és hibáidból fogsz tanulni te is. Én is így voltam. És ezeket a szövegeket sem hittem el, azt hittem senki nem ért meg.
Kívánom, hogy mihamarabb lendülj át ezen a hülyeségen.
Ami rossz dolog történt az a múlt...elmúlt....a.jelen lehet még nem jó. De te a jövődet akarod eldobni amiről még semmit nem tudsz csak azért mert történt veled egy rossz dolog a múltban. Kicsit át kéne ezt gondolni.....
Esetleg sétálj be egy onkológiai osztályra ahol rákos gyerekek fekszenek és kérdezd meg tudnál e segíteni....
Talán átértékelnéd a dolgokat....milyen jó neked, hogy kimehetsz az ajtón, kimehetsz a wcre és a saját ágyadban alhatsz. Neked ez mind természetes....nekik nem!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!