Nektek szokott derealizációs érzésetek lenni csak úgy?

Szokott...foleg regebben. Derealizacio, deperszonalizacio minden. Akkoriban meg amugy semmi bajom nem volt. Volt olyan idoszak, amikor napi szinten elojott, foleg ha agyaltam valamin cigizes kozben vagy stresszeltem.

Azert azt megjegyeznem, hogy abszolut nem volt ijeszto, es akkor meg azt sem tudtam, hogy ez egy jelenseg, azt meg vegkepp nem, hogy meg neve is van. Azt hittem, hogy ez csak annyi, hogy ez vagyok en. Nem is tudtam megfogalmazni, hogy mi van velem.

Utolag visszagondolva azonban ez azt jelenti, hogy lassitanom kell, sok volt a stressz (bar akkor meg ezt sem tudtam, hogy mit jelent). Ez szerintem mindenkepp egy jelzes a szervezet reszerol, hogy pihennie kell, de amugy onmagaban en sem gondolnam karosnak (bar orvos sem vagyok).

Nalam eszrevetlenul elmult (nagyon ritkan elek csak at mar ilyeneket, es tudatosan nagyon hamar ki tudom zokkenteni magam belole).

4-5 evre ra nekem lettek ugyan a stresszbol eredo mas psziches problemaim, tehat ha megprobalbad jelzes ertekunek felfogni, akkor esetleg egy kesobbi "betegseget" is megelozhetsz. :)

Jo egeszseget kivanok! :)