Miért ajánlják hogy menjünk pszichológushoz?

Én is jártam pszichológushoz, és nekem nagyon sokat segített.

Aki magától meg tudja oldani a problémáit, annak nyilván nincs szüksége pszichológusra. Annak se, akinek van kivel megbeszélni ezeket, és az a valaki még használható tanácsot is képes neki adni. De manapság ritka az ilyen. Az emberek nem érnek rá, meg nem is akarnak a másik nyűgjével foglalkozni. Ezért jó, hogy vannak, akiknek az a munkájuk, hogy mások panaszait meghallgassák és segítsenek nekik.

"Mit tud egy pszichológus, amit te nem tudsz magadtól?"

Elég szerénytelen dolog azt állítani, hogy te mindent tudsz az emberi viselkedésről és érzelmekről.

Ha úgy állsz hozzá hogy "úgy sem segít, ezt bárki neg tudja csinálni" akkor pontosan mit vársz? Valakinek kell higy szakértővel beszéljen, a pszichológus többet tud mint a padon a néni, olyanokat kérdez amitől te magad jössz rá a megoldásra, de lehet eszedbe se jutna ott keresni a problémát.

Neked nélküle sikerült, szuper, nekem is sikerült gyógyszer és orvos nélkül leküzdeni a pánikrohamaim, mégse fogom más f-szával verni a csalánt és hülyének nézni akinek meg kellenek ezek, honnan tudnám másnak milyen erős a problémája és mennyire tudja magától kezelni?

Na akkor én leírom neked, hogy nekem miben segített a pszichológus. Igaz alapjaiban nekem se változtatta meg az életemet, és ugyanúgy beteg maradtam.

Amikor az volt a mániám, hogy Adzperger- szindrómás vagyok, és sok ezzel kapcsolatos gondolat sok tesztel és vizsgàlódással ráébresztettek arra, hogy nem vagyok az. Paranoiàs voltam, nem kérdőjelezték meg a dolgaimat, de mégis ràdöbbentettek arra, milyen hülyeségeket gondolok. Aztàn mikor màr elég érett lettem rá szembesítettek vele, hogy van paranoid hajlamom, amit akkor már el tudtam hinni, és megtanultam felismermi, mikor rámtörtek, hogy ezek most paranoid gondolatok.

Aztán ott van az, ha konfliktusod van valakivel és közös terápiára mész. Én jártam a szüleimmel családterápiára, és annak köszönhetem, hogy anyukám màr beenged a konyhába. Bár volt amit nem oldott meg.

Aután a sok idő alatt megtanzltam a pszichológusomnak és később másoknak is elmondani a problémámat. Még nagyon sok mindent tudnèk írni. Talàn mèg visdzajövök és írok.

Utolsó vagyok. És akkor még arról nem is beszéltünk ügye, hogy melyik pszichológus milyen módszerel dolgozik. Pl. sokan a tudatalattival. Az enyémnél most úgy zajlik egy ülés, hogy bemegyünk, beszélünk az aktuális problémákról, aztán van egy erős meditàció, ami közben egy képet kell elképzeljek irányítottan. A képből következtetünk a tudatalattira. És van olyan, hogy egy félelmére, fóbiájára rájön az ember a tudatalattija segítségével hogy milyen estleg régi emlékből táplálkozik, és ettől már el is múlik.

Aztán a pszichológus elutalhat csoportterápiára is, ahol már megint más a helyzet. Ott muszàly csoportban dolgoznod és ha beilleszkedési problémákkal küzdessz az segíthet. Aztán többfajta csoport van. Pl olyan is, ahol hasonló problémával való emberek vannak. Ekkor már csak az is segít, hogy tudod nem vagy egyedül az adott problémával. És még mindig bőven lehetne sorolni.