Hogyan győzhetném le a függőségem? Van erre gyógyszer, vagy inkább a többi közül válasszak?

Csokoládéfüggőségben szenvedek, sajnos nem tudom már irányítani, és nem tudom elhagyni sem. Fizikailag érzem az elvonást, ha sikerül is pár napra elhagyni, az a pár nap nagyon hosszú és nagyon rossz lesz és utána "megvan a böjtje", mert utána betúrok 1 táblát negyed óra alatt. Utána mardos a bűntudat és a "végem van" érzés. Ma pontosan ez történt, és nem is először. Nem tudom elhagyni.

A dolog egyértelműen lelki problémák következménye, többek közt erős magány, elszigetelődés, zéró önbecslés, múltbeli dolgokon rágódás, rettegés a jövőtől és még jópár dolog. Sajnos erre nincs egy olyan segítőcsoport, mint az alkoholistáknak az AAA, a drogosoknak a sok-sok elvonótábor meg ilyesmi. Sajnos leggyakrabban a "há' ne egyé' olyat oszt' kész, hööö mások is kibírggyák" szokott lenni erre a reakció. Nem megy.

Tudom, hogy káros, pénzem nagyrésze erre megy el, kövér is vagyok (járok sportolni, de reménytelen, ha visszaszedem a csokival), nem is érzem magam olyan jól ettől utólag, csak közben és rettegek, hogy mi lesz ha nem jutok majd hozzá, az elvonási tüneteim rémesek, olyankor bármire képes lennék érte...

Más függőségem nincs, igaz próbáltam lerészegedni is, de előbb hánytam, minthogy sikerült volna (és hányás után 10 perccel már úgy éreztem magam, mint máskor, mintha nem is ittam volna semmit).

Mit lehetne ez ellen tenni?

1.Van olyan gyógyszer ami kiváltja a sóvárgást? Amitől nem fogom kívánni?

2.Van olyan gyógyszer, ami lelkileg rendberak, hogy ne legyen erre szükségem? Antidepresszáns?

3.Arra is gondoltam, hogy mivel nem tudok megszabadulni ettől, ezért talán az egész személyemtől is meg kellene, mielőtt nagyobb baj lesz. Így is élvezhetetlen az életem, mivel a rossz énemmel kell harcoljak állandóan. Orvosra sajnos nincs remény, TB-nél jártam rémes volt, magán pedig számomra nem megfizethető (A 10.000/alkalom brutális).

4.Szokjak rá valami durvábbra, csak azért, hogy mikor arról leszoktatnak akkor erről is leálljak? (Nem, nem, ez hülyeség).

Amit kérlek ne írjatok:

"Menj pszichológushoz". (Mivel nem elérhető számomra ez. Mennék én, ha olcsóbb lenne).

"Egyé' csoki helyett almát mer' az ugyanolyan". Nem, nem ugyanolyan.

Illetve sima sértések, mint "hö hö hülye dagadék höhö remélem meghalsz hö hö zabájjá' csak höhö". (Igen tudom, szánalmas vagyok, de már próbáltam megoldani önerőből párszor, néha sikerült is 1-1 hétre, ami egy nagyon vidám állandó hullámvasutazás volt, egy napon belül volt egy több percig tartó "röhögés a semmin", majd az hogy belevájtam a körmeim (pedig nem nagyon) a bőrömbe, akkor látszott is a nyoma. De voltak még hasonló sajnos.)

Mit kellene tenni? Bele fogok dögleni lassan.