Fiatalkori kiégés?

# 1/ - Sokszor nem tudom, miért vagyok ilyen. Hirtelen minden kiváltó ok nélkül elkezdek depizni. Van hogy azon is, hogy valami nem pont úgy jön össze, ahogy én azt akartam. A jövőképem miatt agódom - nem hiszek mindig magamban és ez is kiváltja az igegeskedést. Félreértések miatt is ki szoktam akadni és óráknak kell eltelnie, hogy lenyugodjak. Van hogy külsőleg sem tudom magamat elfogadni, vagyis önelfogadási problémáim is vannak olykor - mindig azt figyelem, hogy ki-mit gondol rólam.

Én is hangulat változó vagyok, de az nagyon, van hogy tök jó kedvel kimegyek a városba, aztán paff hirtelen depi. Nem tudom, mi lehet ennek a belső oka.

# 2/ ; # 3/ - Örülök neki, hogy ez nem kiégés. Amiket olvastam neten tüneteket nagyban hasonlított arra, ami nálam is van. De ha.. meg is tudom "oldani" a problémámat, vagyis van célom, vannak terveim, mit csináljak olyankor, mikor újra hírtelen visszaesek?

Meg tudlak érteni. Szerintem azt, hogy ne essünk vissza leginkább az segítené, ha gyakorolnánk a koncenztrációt - vagyis megtanulnánk adott helyzetben a figyelmünket másfelé irányítani és nem a negatív-lehúzó gondolatok kerülnének előtérbe.

Ha gondolod privátban beszélhetünk erről, hátha rájövünk valami megoldásra, ami mindekettőnknek hatna.