Valaki ha tudja leírja, vagy linkel olyan oldalt ahol leírják értelmesen? Szóval ezek közt mik a különbségek, vagy esetleg melyik egy és ugyan az?

Tulajdonképpen a felsoroltak mint beleilleszthetőek az elmezavar fogalmába, csak súlyosság szempontjából rangsorolhatók.

A depresszió a leggyakrabb ezek közül. Ennek vannak kategóriái.Alapvetően unipoláris és bipoláris depressziót különíthetünk el. Az unipoláris röviden annyit jelent, hogy a hangulat csak a lehangoltság irányába tolódik el, nincsenek kimagaslóan feldobott epizódok. Ezen belül beszélhetünk enyhe, középsúlyos és súlyos depresszióról.

A bipoláris depresszió a hangulat 2 epizód közötti radikális csapongását jelenti: mélyen lehangolt depressziós fázisok, valamint feldobott fázisok. A bipoláris zavar alapvetően súlyossága alapvetően a mániás epizódok súlyosságától függ. Az enyhe feldobottság a hipománia, néha enyhe depresszióval váltakozik. Ciklotímiáról akkor beszélhetünk, ha enyhe depressziós és hipomániás( tehát enyhe feldobott) állapotok viszonylag gyorsan váltakoznak. Ez egyébként nem befolyásolja súlyosan a mindennapokat. A feldobottság azonban átcsaphat középsúlyos vagy súlyos mániába, amely veszélyeztetheti a beteget és a környezetét. Ilyenkor szinte elmosódik számára a világ, megszűnnek a korlátok és a felelősségtudat. Akár hallucináció is előfordulhat. De ez nem skizofrénia!

A skizofrénia alapvetően egy tudatzavar, kémiailag változnak az agyban a folyamatok, tehát ez csak gyógyszerrel tartható kordában, míg pl. az unipoláris depressziót akár alternatív pszichoterápiával is gyógyíthatják. A skizofrén beteg hallucinálhat, tévképzetei lehetnek, de "le is fagyhat", tehát megszűnik a koordinációja. Betegségtudata nincs, amit ő éppen lát vagy hall azt teljes mértékben valósnak hiszi, ez jelenti a főbb veszélyt. Egyébként nem hallucinál folyton, egy ideig lehet tünetmentes.

Az elmezavarok külön kategóriája a disszociatív tudatállapotok. Ez a skizofréniától úgy különíthető el, hogy az agyban nem mutathatók ki kémiai változások, tehát ez nem tudatzavar. A betegnek így van betegségtudata. A disszociatív zavarok 3 típusba sorolhatóak: disszociatív amnézia, disszociatív személyiségzavar, és az ún. deperszonalizáció, vagy derealizáció. Az dissz.amnézia esetén kieshetnek percek, órák vagy akár napok. A beteg képtelen visszaemlékezni az adott időre. A derealizáció vagy deperszonalizáció egy olyan érzés, mintha a beteg "kilépne önmagából", a világ elmosódik, csak homályosan észlel. Ennek az időtartama is meglehetősen változó. Alapvetően a disszociatív zavarok közül az amnéziás és a deperszonalizációs zavarok a gyakoribbak, ezért hagytam a végére a disszociatív, más néven multiplex személyiségzavart. Ez rendkívül ritka. A betegben több, elkülöníthető személyiség van. Akár 20, vagy 100 is lehet. A személyiségek tudhatnak egymásról, de van, hogy nem. Eltérő véleménnyel, akár nemmel is rendelkezhetnek (persze ez csak a beteg agyában értendő). A gyógyszerek nem szüntetik meg a személyiségeket, ezért főleg az a cél az ilyen kezelések esetében, hogy a személyiségeket összehangolják. Ami fontos, hogy a skizofréniával ez sem keverendő! Míg a skizofrén beteg hallucinál, és a hangokat kívülről hallja, addig a disszociatív beteg csak a saját személyiségeit hallja, és nem hallucinál a külvilággal kapcsolatban.