S. O. S. furcsán érzem magam nagyon nehéz elviselnem. Mit tegyek?

Pánikos vagyok 13 éves korom óta (27L), voltak tünetmentes éveim, aztán több évig visszatért. 1 éve sikeresen kijöttem ismét, már gyógyszert is elkezdtem csökkenteni (Most fél Paroxatot szedek a 20 mg-osból fél éve lett csőkkentve), tök jól voltam, néhány hónapja felgyűlt a sok stressz. (Főleg munkahelyi plusz mostanság tervezem h külön költözök anyámtól és félek az új helyzettől. Mielőtt valaki mondaná h de gáz 27 évesen még szülővel élni, megtehettem volna előbb is igen, de sokszor a rossz állapotom miatt nem tudtam volna még) Egy hete nagyon kellemetlen tüneteim jöttek elő: amikor az utcán vagyok, minden álomszerű körülöttem, mintha "fágyolosan", "homályosan" látnék, nem a valóság lenne. Valamint, mintha nem lennék teljesen magamnál, mintha csak részlegesen fognám fel ami körülöttem zajlik, pedig mindent észlelek. Koncentrációs zavaraim is vannak, ingerült vagyok, sokszor kerülget a sírógörcs, reménytelenséget érzek és ez mind nagyon hullámzó. Lehetséges, hogy a sok stressz ezeket kiváltotta? De ennyire, mikor már nagyon jól voltam alapból? Ráadásul gyógyszer mellett hogy tudnak ezek előtörni? Nagyon rossz, mert már elhagyni szerettem volna a gyógyszert. :( Szeretnék beszélgetni hasonló tüneteket átélő sorstársakkal, hátha tudunk egymásnak segíteni, hogy lehet ebből könnyebben kimászni. A pszichológusom (pszichiátertől csak gyógyszert szoktam felíratni, pszichológushoz csak egy éve járok, de utóbbinál javultam többet) ajánlott kétféle módszert, az egyik az NLP , a másik étrendváltoztatás alapján történő terápia. Nem tudom melyiket lenne érdemesebb kipróbálnom.