Ez mennyire normális?
Szóval már egészen kis korom óta (kb. 7-8), a saját életemen kívül másokét is élem.
Ezt úgy kell elképzelni, hogy kitalálok magamnak karaktereket, (a kinézetüket, jellemüket, történeteket) és mintha ők is én lennének, úgy élem a ő életüket is meg az egyémet is.
Azt hittem először, hogy ez ilyen gyerekkori hülyeség, és majd kinövöm, de már 15 éves vagyok.
Nem hiszem, hogy ez számít-e valamit, de kiskoromban elég erős OCD-m volt, valamint szorongásos beteg vagyok.
válasza:Érdekes. Én pont ugyanilyen vagyok. Küzdök szorongással, kényszergondolatokkal, és élek több életet is a gondolataimban.
Úgy vette észre, hogy általában a képzeletemben olyan helyeken vagyok, olyan dolgokat találok ki magamnak, amiket szeretnék a való életben is. Pl: barátnő, egy szép ház, stb.
Engem is foglalkoztatott, és egyszer meg is kérdeztem egy szakembertől, de Ő nem foglalkozott vele különösebben, tehát nem nagy probléma. Talán annyi, hogyha túlságosan belebambulsz matekórán, akkor lemaradhatsz.
15/F
válasza:Köszönöm! 😁
Sokszor bebeszélem magamnak, hogy biztos komoly bajom van, úgyhogy most megnyugtattál. : D
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!