Segítségre van szükségem! Így újra lehetek normális?

16 éves vagyok, és teljesen eluralkodott rajtam az önutálat. Nem tudom megmondani miért, egyszerűen ez kialakult bennem. Néhány hónapja (3 max 4) egyik nap evés után olyan nagy bűntudatom volt hogy émelyegni kezdtem és elhánytam magam. Nem akartam, de nem tudtam bentartani. Azóta ez egyre jobban fokozódott, nem tudtam úgy enni hogy ne hányjak valamennyit után. Az utóbbi időben félni kezdtem a teltségtől de gyakran is voltam éhes mert ugye általában semmi nem maradt bennem. És ezek napi szintűre nőttek. Már több hete van ez, bulémiás vagyok (elméletileg), egyelőre nem történt semmi túlontúl nagy baj emiatt, annyi hogy egyre több pattanásom lett és a körmeim is gyengültek. Illetve kezdem talán érezni a csontjaimon is néha azt hogy már nem olyan erősek, de lehet ezt csak beképzelem már. Tisztába vagyok azzal hogy mekkora súlya van, mégse tudok megálljt parancsolni és nem tudok nyugodtan enni nehezebb/sok kalóriát tartalmazó ételt. Rettegek az elhízástól és most is hatalmasnak látom magam, pedig mindenki szerint normális vagyok. A szüleimnrk nem merem megmondani, nagyon sok vitánk volt már eleve is ebből (mármint hogy sokszor befordultam mikor megláttam magam a tükörben, néha még sírtam is előttük), és nem akarom hogy lássák hogy idáig süllyedtek, meg félek is tőlük. Leginkább a pszichológustól, pedig egyértelműen arra lenne szükségem de túl sok pénz lenne. Nem tudjuk megfizetni, és ezt ők is nagyon jól tudják, miattam pedig nem akarom hogy adósságunk legyen. Apukám meg amúgy se kezeli ezeket jól. De muszáj mostmár valahogy megoldanom, nem tehetem ezt magammal. Csak fogalmam sincs hogyam csináljam. Az jó ha fokozatosan eszek egyre többet? És ha ez csak kukoricapehelyből/müzliből áll nagyrészt? Mivel ezek általában megmaradnak. El fog múlni orvosi beavatkozás nélkül? Válaszokat előre is is köszönöm! (Kérlek ne ócsárolj,neked is biztos van jobb dolgod és én se jutok vele többre!)