Hogyan tudnék változni? (Hosszú)

Én egy 16 éves fiú vagyok aki egy kis faluban él a szüleivel (tervbe van véve, hogy kiköltözünk Németországba majd).Napjaimat számítógépezéssel és animézéssel töltöm, de szeretek rajzolni és sütni-főzni is. Az egész általános suliba kezdődött, itt még jó tanuló voltam (4-es), de nagyon ki voltam közösítve és sokat piszkáltak,lökdöstek az osztálytársak (Ez 6. osztály végén kezdődött, akkor szált rám először pár osztálytársam) . Erre még az érettségi is rásegített mert nem arra abba osztályba vettek fel amibe a haverjaimat (a suli ugyan az).Ebben az időszakban nagyon ideges voltam, alig lehetett hozzám szólni, sokat idegeskedtem és sírtam, sokat képzelődtem, rémálmaim is voltak, illetve rászoktam a vagdosásra.

A középsuliban is hasonló volt, az első 2 héten hozzá se mertem szólni senkihez! Itt is ugyanúgy piszkáltak és egy másik osztályból pár "rocker" gyerek is rámszált, hála a "jó" osztálytársaimnak + a jegyeim is nagyon sokat romlottam, sok tantárgyból félévkor intő, meg aztán is néha 2,néha 1.

így 1 hónapja (lassan 2), úgy döntöttünk a szüleimmel, hogy kiíratkozok és újra kezdem középiskola 1. osztályt egy másik suliban -.-.Illetve a suliban volt egy lány akivel nagyon jóban voltam, nagyon tetszett, de azt is egy kisebb szerelmi csalódás követte és mivel eddigi életemben ez volt az egyetlen olyan lány akinek egyáltalán a közelébe mertem menni (nagyon félénk vagyok, főleg lányok közelében), perszer rokonokat kivéve (pl: unokahúgom) ilyen szempontból is szerencsétlennek érzem magam.

Az utóbbi időben megint nagyon rászoktam a vágdosásra, nagyon sokat stresszelek és nagyon furcsa álmaim vannak. Egyszer pl: olyat álmodtam, hogy magammal állok szemben piros szemekkel és leszúrtam magam + még miután felkeltem is ezt láttam a tükörben. Ha meg nem rémálmom van akkor olyat álmodok, hogy van egy húgom akivel a depressziómról beszélgetek.

Ami a szüleimet illeti nem igazán zavarja őket a dolog, pedig beszéltem már velük, meg eléggé látszik rajtam. A depresszióra annyit mondanak az egy betegség és kész, ami meg a kiíratkozást illeti, anyám még viccelődikis vele néha, esetleg ha nagyon ideges vagyok elintézi egy "szeretlek"-kel, meg, hogy majd nyáron matekozok vele meg a bátyámmal akiről csak annyit, hogy 3 egyetemet végez egyszerre vagyis nagyon okos (amúgy azért fogunk matekozni mert abból vagyok a legrosszabb).

Ti mit gondoltok erről? Ti voltatok hasonló helyzetben, kezdtek tanácstalan lenni, ez már lassan 4 éve tart...