Ez kapunyitási pánik lenne? Hogy gyógyuljak ki belőle?

Már éjjelente nem tudok aludni.Egyfolytában gondolkodok,stresszelek,szorongok.Úgy érzem,egy örök vesztes vagyok,aki elcseszte az életét.Csak egy haszontalan teher vagyok,a szüleimre,akik eltartanak.19 éves vagyok,jelenleg egy OKJ-n tanulok,de nincs semmi értelme az egésznek.Elhelyezkedni nem fogok tudni vele és alig csinálunk valamit egész nap.Bejárni sincs értelme.Olyan érzésem van,mind ha iskolába sem járnék.Jobb lett volna valami jobb suliba menni,de úgy érzem,hogy 2 évem elment a semmire.Ha jelentkeznék fősulira,25 lennék,mire végzek.Addigra meg már rég dolgoznom kéne.Sehogy sem jó.Nem akarok teher lenni.Félek a jövőtől.Mi lesz,ha nem lesz munkám,nem lesz tartós kapcsolatom?Mi lesz,ha nem tudom magam fenntartani?Ez nem szocializmus,hogy mehetek a TSZ-be vígan dolgozni.Ez kőkemény kapitalizmus,ahol eltaposnak ha nem tudsz semmit sem felmutatni.A végén egy megkeseredett,csóró,egyedül élő ember leszek,akinek legjobb társasága egy macska lesz

Kb leírtam,hogy miket érzek.Ez kapunyitási pánik?