Súlyos darázsfóbiám van! Mit tegyek?

Sziasztok! Ősz végén, télen és tavasz elején semmi bajom, magabiztosan és kiegyensúlyozottan szelem az utcákat.

Ez azonban megváltozik akkor, amikor a darazsak a színre lépnek. Mindig is féltem tőlük, és iskolás koromban is sok rossz élményem köthető ehhez (Például ha berepült egy darázs a terembe, láthatóan szorongtam, volt, hogy ki is szaladtam a teremből. Ezen kívül nem tudtam figyelni sem, pedig alapjáraton jó tanuló voltam - de ilyenkor folyton azt figyeltem, hogy merre repül az az undormány.)

A tavaly nyár még inkább elmélyítette bennem ezt a félelmet. Akkor ugyanis fészket raktak nálunk, így a szőlőnk is tele volt velük, csoda, hogy nem csíptek meg senkit. Igaz akkor még kapucniban el mertem jönni a lugas alatt, viszont annyira taccsra tett ez lelkileg, hogy ma már akkor is akkor is veszett sprintelésbe kezdek, ha egyetlen egy a közelembe repül. (Egyébként kétszer jött ki a rovarirtó, mire sikerült eltávolítani a mocskokat.)

Ma viszont csúcspontját érte ez az egész, most már az életemre is kihat. Most egy egyetemi előadást késtem le azért, mert nem mertem kijönni a kapun, hiszen a postaládánkba húzódott pár, ami a kapu mellett van, és ki-be röpködnek. Természetesen ez még pótolható(és egyébként is egyéni tanrendes vagyok), de nyáron dolgozni fogok, és a munkahelyemről nem késhetek órákat azért, mert nem mertem kimenni az utcára.

Borzalmasan érzem magam, mert egyébként eddig is jól teljesítettem munkában, sokszor egyetemen is hozzászólok az órához, és jókat mondok, de ez számomra egy olyan félelem, ami mindent felülír.

Ráadásul nem is alaptalan, mert meg tudnak csípni, többször is, ami minimum fáj, de allergiás rohamot is okozhat. Ezen felül olyan feromonjuk is van, hogy ha egy megcsíp, akkor a többi is rád fog repülni, mert közellenségnek vélnek.

Ennyire azonban mégsem kellene rettegnem tőlük, mert ez meggátol az életvitelemben. Ma például vagy 20 percen keresztül ordítva és remegve sírtam, miután magamra csapva az ajtót rontottam vissza a lakásba. :(

Ezen tudna segíteni egy pszichológus? :(