Úgy érzem bekattanok, és befejezem az életet. Mit tegyek? Nem bírom sokáig

Sziasztok. Nem sajnáltstni jöttem magam hanem tanácsot kérni, mert megint az öngyilkosságon gondolkozom.

20 éves lány vagyok. A gyerekkorom alapból nem volt felhőtlen és nemcsak a szüleim válása, hanem apám alkoholizmusa nyomta rám a pecsétet. Ütött-vert, a végén mikor elváltak anyámék, a felügyeleti jogtól elkezdve mindent elvettek apámtól mikor ez kibukott. Anyám összejött egy másik pasival így az ország másik felébe költöztünk.

Tavaly érettségiztem, most egyetemre járok.

Az anyagi helyzetünk az átlag alatt van ( van egy öcsém is) , a kollégiumot alig alig bírjuk kifizetni pedig diákmunkázol is.

Tavaly februárban összejöttem gy sráccal akiért nagyon odavoltam de múlt héten kidobott, gondolom ez is közrejátszik a mostani gondjaimbam.

Múlt nyáron megerőszakoltak, megtettük a feljelentést, de még mindig nem tudom elfelejteni, rémálmaim vannak egyszerűen.

Unokabátyám miatt aki elég link alak, napi szinten jönnek a telefonhívások ahol őt keresik, volt hogy engem vertek meg , mert ő tartozásokat csinált, a mai napig telefonfülkéből hivogatnak, még a hang sem ismerős. Megtettük a feljelentést régebben is, mikor megvertek, de semmi. Lezárták az ügyet, nincs meg a srác.

Tudom örülnöm kéne, hogy egyetemre járhatok egyáltalán, de ott sem bírok koncentrálni úgy érzem kilógok.a

Anyám napi szinten ordibál velem, a múlt héten mikor hazautaztam nem engedett be a lakásba, mert nem tudtam haza pénzt adni. Diákhitelt mem merek felvenni félek, hogy nem tudnám visszafizetni azt se. Szóval napi szinten fenyegetnek vagy orsibál velem anyám a pénz miatt, mikor kihajtom a belemet is, nincs időm semmire.

Tanácstalan vagyok, mit tehetnék? Lassan úgy érzem bekattanok és véget vetek inkább mindennek.

Nem szánalmat várok csak tanácsot egyszerűen nem sajnáltatbi jöttem magam.

Köszönöm ha elolvasta valaki és válaszol.