Depresszió vagy csak egy kis rosszkedv?

Igen tudom, hogy sok kérdés van már így fent az odlalon, de azért ez szerintem eléggé egyénfüggő, hogy mi hogyan, így kérdezném tőletek, hogy ez annak számít-e mert én sajnos már nem tudom...

Szóval, az egész eleinte egy lánnyal kezdődött (nem, nem róla fog szólni a történet főként). Akit nagyon szerettem, midnenem odaadtam neki és két hónapig úgy is tűnt, hogy talán ő is bír, de aztán egyik napról a másikra megszakította a kapcsolatot... Egy éve majdnem. Pedig előtte szinte én voltam al egjobb barátja. Most úgy gondolom kihasznált, de ez mellékes. Főként azért gondolom, hogy rossz hangulatom van, mert a lányon kívül egy embert szerettem a legjobban, apámat... Aki átvert, és mint a lány hazudott ahogy csak tudott... Elvesztettem mindazokat akiket szerettem, vagy ténylegesen, vagy jelképesen, de akinek csak "odaadtam a szívem" az kihasznált, hazudott, becsapott... És most ezért gondolom, hogy lassan 8 hónapja másból sem állnak a napjaim, minthogy hazajövök (ha emberek közt vagyok általában nincs gond) és itthon elönt az, hogy utálom magam, hogy mégis minek próbálkozzak bármivel is, hogy mások mit gondolhatnak, és egy rossz érzés... Nincs kedvem semmihez, mindenkit megbántok, és csak szomorkodom órákon át, és sokszor már szinte bármit megtennék, hogy véget érjen. Emellett megjelent az alvási paralízik is nagyjából a "depresszió" előtt 1 évvel, így mostmár nem csak a-miatt, de a rosszkedv miatt sem alszok rendesen. Lassan-lassan már nem tudom mi segíthet... Csak véget akarok vetni ennek.

Szóval szerintetek ez mi? És mit tehetek ellene?