Mi lehet a bajom? Miert rettegek mindentol?

Elore is bocsanat ha egy kicsit hosszu lesz,koszonom annak aki elolvassa, es bocsanat ha egy kicsit ossze vissza lesz az egesz, probaltam minel tobb dolgot osszegyujteni.Nos egy 16 eves lany vagyok,rengeteg baratom van akik szeretnek engem,a csaladommal sincsen semmi problema, egy szoval minden szuper korulottem.Ezek utan csak velem lehet a baj.Eloszor is borzalmasan rettegek mindentol.

Felek minden macskanal nagyobb testu allattol,foleg a kutyaktol. Neha meg a sajat kutyanktol is felek,teljesen bepanikolok es sirni kezdek ha kutyaugatast hallok vagy ha kint meglatok egy kutyat amit setaltatnak.

Folyton attol rettegek hogy meg fogok halni, arra gondolok hogy milyen lehet ha elve eltemetnek vagy vizbe fulladok es annyira felek hogy akarmikor meghalhatok. Neha teljesen a hatalmaba kerit ez a gondolat es annyira rettegek a halaltol.Minden kozul a teriszony a legrosszabb, a lepcson is felek felmenni.Vagy ha csak egy filmet nezek amiben valaki magas helyen van, vagy leesik valahonnan teljesen bepanikolok es bogni kezdek.Neha teljesen hetkoznapi dolgoktol felek, amiktol azelott egyszer sem, peldaul nem merek atmenni a sineken.Nem tudom hogy ezeket nevezhetem-e panik rohamnak, vagy hogy miert felek mindentol?:(( Ezen felul iszonyatosan utalok emberek kozott lenni, a legrosszabbak a tomegkozlekedesi eszkozok. Egyszeruen honapokig kepes vagyok azon ragodi ha mondjuk megbotlok a villamoson vagy rossz helyen allok a heven es ramszolnak. Egyszeruen sirni van olyankor kedvem,es az egesz napomat elrontja.Folyton ugy erzem hogy mindenki engem figyel, es mindenki engem beszel ki.Nem szeretek uj emberekkel ismerkedni, es kezdem elvesziteni a regi barataimat. Soha nem megyek sehova mert felek hogy mondjuk nem ereznem jol magamat.Igazabol nem is szeretek senkit ugy igazan, amirol nem tehetek de ettol iszonyatosan szar alaknak erzem magam, amiert ok meg szeretnek engem, es mert jo embernek tartanak. De igazabol folyton azt kivanom barcsak eltunhetnek.Valahogy a szerelem is elmaradt nallam, mindenki korulottem folyton azert sirankozik mert nincsen baratja/baratnoje en meg egyenesen rettegek tole.A felelosegtol, hogy valaki bizhasson bennem.

Neha szoktam hangokat hallani, amik mar egeszen kiskorom ota zajlottak. Jartam mar ezzel pszichologusnal aki tovabbkuldott pszichiaterhez. Nem merek elmenni mert felek hogy mit mondana rolam.Hogy beteg vagyok.Hogy gyogyszerekkel fognak tomni eletem vegeig. Derealizacios zavarom is van, neha ugy erzem magam mintha csak egy alomban lennek, mintha az emberek korulottem nem lennenek valosagosak. Mintha en is csak egy mellekszereplo lennek a sajat eletemben.Ha uj helyen jarok vagy tomegben vagyok mindig megszedulok aztan egyszeruen olyan mintha megint almodnek nem tudom hol es miert vagyok nem ismerem fel az embereket korulottem.Nem tudom iranyitani a mozgasomat es a szavaimat.Iszonyatosan szorongok,es teljesen keptelen vagyok a szocialis eletben akarmire is.Soha nem veszem fel a telefont nagyon felek tole de nem tudom miert:( latom a kijelzon hogy ha mondjuk anyukam hiv vagy a baratnom de csak percekig allok a telefonnal a kezemben es nem tudom felvenni.

Biztos van meg egy csomo hulyesegem, csak most annyira el vagyok keseredve nem tudom hogy hogyan valtoztathatnek, hogy hogyan maszhatnek ki ebbol az egeszbol:((