Miért kezelem ennyire rosszul az ilyen helyzeteket? Főleg ebben a korban.
Pánikbeteg és depressziós vagyok. Valamelyik nap az egyik tanárom nagyon kikelt magából és kiabálni kezdett, leginkább velem.
Mikor kiment a teremből elmentem a mosdóba sírni és pánikrohamot is kaptam.
De nem ez az első eset, hogy ennyire emegvisel az, ha valaki rámemeli a hangját vagy durvábban rámszólnak.
Nem hiszem, hogy sok korombelire így hatnának az ilyen helyzetek. Nem nevezném magamat félénk, visszahúzódó lànynak, de mióta depresszióba estem tény csöndesebb lettem. Tudok ellene valamit tenni?
18/L
Az önbizalmadat valahogy feljebb kellene emelned. Mert attól kicsit jobban fogod magad érezni és elkezdesz kimászni a depresszió bugyraiból. A félelmeid okát,a pánikbetegség miatt meg kell találnod. Majd szépen lassan megszüntetni ezeket a félelmeket. Pl. Valaki a hídon kap pánikrohamot. Akkor valakivel sokszor lassan el kell kezdeni átsétálni a hídon.
Azért reagálsz ilyen érzékenyen mert nagyon magadra veszed a dolgokat,mivel depresszív állapotban vagy. Előbb ezeket kell megoldani majd ez is megszűnik mert maga a személyiséged jellemed fog erősödni ettől.
Jobbulást kívánok, hidd el SIKERÜLNI fog!!
Kaptam háziorvostól pszichiáterhez beutalót, azonban édesanyukám nem szeretné ha járnék "az én lányom nem bolond" alapon.
Próbálkozok önbizalmat szerezni, de igazából nem tudom hogyan kéne nekilátnom. Ilyenkor általában még csalódást is okozok magamnak egy bizinyonyos szinten.
Mindenesetre köszönöm a tanácsokat és jó kívánságokat! :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!